A 10/1974. /III. 31./MÉM sz. rendelet
értelmében kezdeményezte a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala a
névtár elkészítését. A „Szerkesztői utasítás”-t a Földmérési Intézet
tudományos főmunkatársa, Földi Ervin készítette el, aki a gyakorlati
munkát is irányítja. A
Kartográfiai Vállalat 2. sz. Szerkesztő osztályán 1976. március 15-én
kezdődött amunka olyan szerkesztők bevonásával, akik
előzőleg egy továbbképző tanfolyam keretén belül a földrajzi
nevek helyesírásának szabályait felelevenítették, illetve megismerkedtek az MTA
Helyesírási Bizottsága e témakörbe tartozó döntéseivel.
1:100 000 méretarányú montírozott, járásokra bontott anyag képezte a
„köztes” térképet az 1:25.000 ma. topográfiai·térkép, mint fő alapanyag,
és az 1:150.000 ma. tervi alap között.
(Az 1:100.000 feldolgozást kellő gyakorlat
kialakítása után elhagytuk.) A települések belterületi részei, ill. a
külterületi lakott helyek megnevezése szempontjából a Magyarország
helységnévtára (helyesírási szempontból javított változat), ill. a
későbbiekben megjelent pótkötetek szolgáltak elsődleges alapanyagul.
Víznevek esetében az Országos Vízügyi Hivatal 1:200.000 ma. Magyarország
vízfolyásai és belvízcsatornái c. térképe ill. a Magyarország munkatérképe
(1:100.000) volt a legfontosabb forrás. Domborzari és területnevek meghatározásához
az 1:25.000 ma. topográfiai, ill. — olyan területeken, amelyeknél ilyen volt —
különböző méretarányú turistatérképek álltak rendelkezésünkre. A fentieken
kívül minden szóbajöhető anyag — a képes levelezőlaptól a
várostérképeken át az autóbusz, ill. vasúti menetrendig — feldolgozásra került;
eddig mintegy 200 darab.
Az 1:150.000 ma. terv ill. az ezzel párhuzamosan
készülő kartonok — melyek kiemelt helyen a térképterven szereplő
nevet adják, de emellett fölsorolják a különböző alapanyagokon talált
névváltozatokat is, és tartalmazzák a gyors térképi azonosításhoz szükséges
betű- és számjelzést, valamint az objektum jellegét, ill. a község nevét,
ahol az található — ezután a FÖMI-be kerülnek. Itt ellenőrzés és az
1:10.000 ma. topográfiai térképről kiegészítés (új objektumok felvétele és
névváltozatgyűjtés ) folyik. Majd az anyag visszakerül a KV-hoz, ahol a
szükséges javítások, kiegészítések elvégzése után a térképről fénymásolat,
a kartonokról pedig ún. űrlap készül, mely az aynagot községenkénti
csoportokban ABC-be rendezve tartalmazza a helyszíni egyeztetés céljára. Ezután
az egész anyag a FÖMI-be kerül újra, ahol megtörténik a helyszínelés
előkészítése. Helyszíni egyeztetés: vagy a FÖMI munkatársai, vagy az
illetékes (járási, városi) földhivatal emberei végzik településenként, a
tanácsokba behívott helyi lakosok segítségével. Az eredményt a tanácselnök
bélyegzővel „szentesíti”.
A térkép és az űrlapok a FÖMI-be
kerülnekvissza, ahol a járások anyagát megyévé egyesítik, elkészítik a vízügyi
szervekkel történő egyeztetést, és nyelvi lektorálás után az
előkészített anyag a Földrajzinév-bizottság elé kerül, mely megvitatja a
problematikus neveket és döntést hoz a helyesírásra vonatkozólag.
FNB-döntés után az anyag a KV-nál kerül részletes
átdolgozásra, melynek során figyelembe vesszük a helyi egyeztetésnek a név
topográfiai helyére vonatkozó észrevételeit, a névváltoztatásokat, valamint az
FNB helyesírási döntéseit. A „megyei egyesítés”-nek nevezett folyamaton belül
kerül sor az ún. Tisztázati kartonok elkészítésére, melyek a szedéskiírás és
később a szöveges anyag összeállításának alapjául szolgálnak. Ezek már csak egyetlen — a térképen is szereplő — nevet
tartalmaznak. Emellett megadják az objektum jellegét, a község sorszámát,
valamint a keresőadatokat. A vonalas tisztázati anyagot az 1:150.000 ma.
megyetérkép-sorozat megfelelő munkarészeiből nyerjük, melyet
elsősorban vízrajzi szempontból és a határok tekintetében korrekturázni
kell. A névrajzi anyag tisztázati elkészítését is a 2. sz. Szerkesztő
osztály végzi, ami az esetleg felmerülő problémák azonnali megoldását
teszi lehetővé.
Az ezután készülő próbanyomatot mind a FÖMI, mnd a KV —
párhuzamosan — korrekturázza. Majd javítás után elkészülhet a végnyomat. Az
utóbbival párhuzamosan kerül sor a szöveges anyag összeállítására,
természetesen a próbanyomat-korrektura során fellelt hibák javítása után. Majd
az IBM gépelés (községek szerinti és megyei egyesített ABC-ben), enneka
kartonokkal való összevetése, javítás, tördelés, montírozás, fotózás, szerelés,
nyomás és kötészet következik a technológiai sorban. Röviden így összegezhető
munkánk.
Mint a
Bevezetésben említettem, 1980 végére várhatóan mind a 19 megye anyaga
megjelenik. Ezután kerülhetne sor egy egyesített országos kötet
megjelentetésére, mely - véleményem szerint - tartalmazhatná a megyék jelenlegi
teljes anyagát egymás után, a megyéket ABC-be rendezve, s egy „Országos
betűrendes jegyzék”-et, valamint mellékletként a 19 megyetérképet. Azaz
felépítése a következő:
BK = Bács-Kiskun megye,
B = Baranya megye
BÉ = Békés megye, stb.
(Az eddig is használt jelölések.)
Megyei betűrendes jegyzék
Helységenkénti betűrendes
jegyzék
Megyei betűrendes jegyzék
Helységenkénti betűrendes
jegyzék
•
•
•
Megyei betűrendes jegyzék
Helységenkénti betűrendes
jegyzék
Mellékletek: a 19 megye térképe
Az országos betűrendes jegyzék összeállításakor a már
meglevőtisztázati kartonok minimális kiegészítéssel felhasználhatók. Kétféle kartonunk van:
Településnév — jelenleg van: Kadarkút, nk, R14
Az országos listába kell: Kadarkút, nk, S, R14
Egyéb (hegy, víz, stb.) — jelenleg: Kása-domb, d, 42,J12
kell: Kása-domb, d, S, 42, J12
Mivel az anyag jelenleg megyei ABC-be rendezve áll, minden kartonra csak a megye betűjelzését kell feltüntetni (tévedés kizárva!), azután kell elkészíteni az országos, egyesített ABC-t. Ennek készítése során nyilván „kiugranak” helyesírási szempontból a gondos munka ellenére is bennmaradt hibák. Ezek kiszűrését számítógépes feldolgozással minimálisra lehetne csökkenteni, mely egyben jó alapot adna az FNT II.-ben nem szereplő földrajzi nevek helyesírásához. Ugyanis ezzel párhuzamosan el lehetne végezni az eddig megjelent névgyűjtési kötetek anyagának gépi feldolgozását is. (Igaz, hogy ez utóbbi kicsit „költséges mulatság”.)
A feldolgozásra
egy lehetséges módszer a következő:
1. név: Nagy-kőhát-tető
2. névelemekre
bontás: Nagy-kő-hát-tető
3. géprevitel, utasítás a névelemek hátravetésére, ahányszor az szükséges:
Nagy-kő-hát-tető
kő-hát-tető;
Nagy-
hát-tető;
Nagy-kő-
tető;
Nagy-kő- hát-
4. az így létrejött „nevek” gépi ABC-zése
A rendezés ilyen
formája során gyakorlatilag az összes szükséges variációban egymás mellé
kerülnek a nevek. Az egybeírás, kötőjelezés ill. különírás könnyen
megítélhető és áttekinthető annak az összes ilyen nevet érintő
következménye is!
A 19 megye megjelenése után még egy dolog könnyen elvégezhető, és szükséges is : az FNT I. korrekturázott kiadása, 1:500.000 ma. térképmelléklettel. A jelenlegi kiadás a szó legszorosabb értelmében „névtár”, hiszen a nevek csak a leírások alapján azonosíthatók, s hogy ez nem mindig sikerül, azt bizonyítja pl. az 1:150.000 ma. megyetérkép-sorozat vízrajza.