Előterjesztés a tengerfenék-domborzati nevek

megváltoztatásáról

Készítette:

dr. Márton Mátyás

Kartográfiai Vállalat

Budapest, 1990

Elvi kérdések

¨

¨

A tengerfenék-domborzati képződményekre kialakított földrajzi fogalmak (terminológia) és a földrajzi nevekben használt köznevek (nómenklatúra) összhangjának megteremtése érdekében a Földrajzinév-bizottság 1979-ben földtudományi szakértőt vont be a folyó munkába (Földi E., 1979). Akkor azonban még sem a földtudományi (geológiai, geofizikai, földrajzi, térképészeti), sem a névtudományi oldalról nem volt olyan mélységű magyar nyelvű (és ezt itt hangsúlyozni kell, hiszen magyar névadásról van szó) szakirodalmi háttér, amely a hozott döntések időtállóságát garantálhatta volna. Sajnos a helyzet alapvetően azóta sem változott. Így eltérő névhasználat alakult ki a földtudományok egyes szakterületei között. Néhány példával szemléltetem az elmondottakat:

A hátságokat harántirányban átszelő völgyeket a geofizikusok transzformvetőnek (Horváth F., 1972), a földrajzosok hasadéknak (Hédervári P., 1974), a térképészek törésövnek (Földi E., 1979) nevezik. Vagy: az (óceánközépi) hátság tengelyében húzódó völgy a geofizikában (központi) hasadékvölgy vagy rift(völgy), a földrajzban repedésvölgy, a térképészetben középárok (az idézett szerzők szerint).

Nem magyar jelenségről van szó. Hiszen az amerikai névtárak anyaga éppúgy változik, mint ahogy korszerűsödött a Haack Weltatlas tengerfenék-domborzati névanyaga az elmúlt években. Most, hogy a Nagy Világatlasz jelentősebb tartalmi korrektúrájára kerül sor, indokolt a magyar tengerfenék-domborzati nevek átvizsgálása.

Az alábbiakban felidézem a Földi Ervin által 1979-ben összeállított elméleti anyagot, és egy-egy pont után észrevételeket teszek ugyancsak elméleti jelleggel: ad 2., ad 3.a/ stb.

Ezt követi a Nagy Világatlasz névanyagát tartalmazó jegyzék, az átalakításra javasolt nevekkel (III. melléklet).

Földrajzinév-bizottság; /32. ülés/:

Előterjesztés a tenger alatti domborzati nevekről

1. Bizottságunk 31. ülésének határozata alapján az OFTH, a Földmérési Intézet, a Kartográfiai Vállalat és az Országos Pedagógiai Intézet képviselőiből munkacsoport alakult. Részt vett a munkacsoportban Dr. Takács József, bizottságunk tagja is, szakértőként pedig Dr. Ga- lácz András egyetemi tanársegéd.

2. A munkacsoport két ülést tartott, melyek közül az első az általános fogalmak magyar megfelelőivel foglalkozott. Ahogyan erről a 31. ülésen szó esett, a tenger alatti domborzat általános fogalmainak megállapításához rendelkezésre állt az ENSZ földrajzi névi szakértői csoportjától származó anyag. Az ott közölt meghatározások alapján és a meghívott szakértő segítségével a 65 angol nyelvű fogalomra 42 magyar megfelelőt állapítottunk meg. A munkacsoport szükségesnek látta, hogy a felszíni formákat jelölő általános fogalmaktól való megkülönböztetés érdekében Néhány esetben a tengerfenékre utaló előtag alkalmazását javasolja, pl. fenékhegy stb. A felszíni formáknál is előforduló legtöbb általános fogalom azonban minden megkülönböztetés nélkül áll, pl. árok, csúcs stb.

A megállapított magyar megfelelők a következők:

árok	moat, trench
bérc	knoll
csúcs	peak
fal	escarpment, scarp
fenékcsatorna	channel, sea channel
fenékhegy	seamount
fenékhegyek	abyssal hills, seamounts
fenékhegység	mountains
fenéksíkság	abyssal plain, plain
gát	levee
hasadék	submarine trough, trough valley, trough
hát	rise
hátság	ridge
hegylánc	cordillera
hordaléklejtő	cone fan, submarine cone
kontinensperem	continental margin
kontinenstalp	continental rise
középárok	median valley, rift, rift valley
lejtő	continental slope, slope
lejtővidék	borderland, continental borderland
lyuk	hole
magaslat	hill
medence	basin
mélység	deep
nyereg	saddle
nyúlvány	spur
pad	bank, marine bank
plató	plateau
self	continental shelf, shelf
selfszegély	shelf break, shelf edge
szakadék	gap
szirt	pinnacle
szurdok	canyon, submarine canyon
táblahegy	guyot, tablemount
talp	sill
terasz	deep sea terrace, terrace
törésöv	fracture zone
törmelékkúp	apron archipelagic apron
vidék	province
vonulat	range
völgy	valley, sea valley, submarine valley
zátony	reef shoal

ad 2. Az a felismerés, hogy a magyar földrajzinév-alkotás, és így a köznévalkotás sem lehet egyetlen jónak elfogadott forrásmunka szolgai módon történő lefordításának eredménye (Márton M., 1986, 1989) vezetett ahhoz, hogy a kérdéssel mélyebben foglalkozzam. Több kísérlet után (Márton M., 1985, 1986) is csak részeredmények születtek, amelyek a Földrajzinév-bizottság által összeállított anyag (Földi E., 1979) kibővítését jelentették. További — általuk nem tárgyalt, jórészt kisformákra vonatkozó — fogalmakkal, és az összes fogalom magyar definíciójával egészült ki az anyag.

Az általam megismert, különböző szerzőktől származó és különböző nyelvű (magyar, angol, német, francia, orosz és cseh) fogalmak és definíciók rendezése során ismertem fel, hogy az igazi redszerezés a földrajzi fogalmak és köznevek területén csak szerkezeti-morfológiai alapon történhet.

A köznevekkel kapcsolatos kérdések két témakörbe sorolhatók:

A) A jelen tudásunknak megfelelő differenciáltságú köznévalkotás,

B) A köznevek mechanikus fordításának elkerülése.

A) A Földrajzinév-bizottság a korábbiakban élt azzal a lehetőséggel, "hogy a felszíni formákat jelölő általános fogalmaktól való megkülönböztetés érdekében Néhány esetben a tengerfenékre utaló előtag alkalmazását javasolja, pl. fenékhegy stb." Én továbbvittem ezt a gondolatot. A selfen levő formák elé a self-, a kontinentális lejtő formái elé a lejtőelőtagot helyeztem azokban az esetekben, amikor az adott képződmény a tengerfenék különböző nagyszerkezeti-morfológiai területein is előfordul. Így már maga a név is utal a képződmény elhelyezkedésére és ezáltal lehetséges nagyságrendjére, méretére is. Pl. a Murmanszki-hát a selfen van, relatív magassága 2-300 m, szemben a Kelet-csendesóceáni-hát több ezer méteres relatív magasságával. A Murmanszki-selfhát név tehát jobban leírja a képződményt, ugyanakkor használata sem nehézkesebb.

B) Alapvető problémát jelent a Nagy Világatlasz névanyagában a földrajzi köznevek mechanikus lefordítása!

A Diamantina-árok, Illaue-Fartak-árok, Ob-árok, Vema-árok, mind abban az Indiai-óceánban található, amelyben egyetlen árok sincs a Jávai-árok kivételével. Az említettek mind a különböző törésövek mély szakadékai. Ugyancsak az Indiai-óceánban a vulkanikus eredetű Mauritiust részben övező Mauritiusi-"árok" nem teljesen kifejlődött, vagy részben már üledékkel feltöltött "árokgyűrű", azaz sáncárok. Még meglepőbb az Atlanti-óceánban a Norvég-árok, amely glaciális eredetű teknővölgy.

Hasonlóan vitatható a canyon szurdokként való fordítása. (Véleményem szerint a kanyon nagyságrenddel nagyobb a szurdoknál.) Ez a Nagy Világatlaszban sajnos csaknem következetesen megvalósul. Talán az egyetlen kivétel a kevésbé jelentős Barrow-kanyon, de az igazán jelentősek — amelyek közül méreteit tekintve nem egy a Colorado Grand-kanyonjával vetekszik —, szurdokként szerepelnek: Amazonas-szurdok, Kongó-szurdok stb.

A továbbiakban ennek szellemében teszek javaslatot egy olyan egységes nevezékrendszer kialakítására, amely a földtudományok és ezen belül a térképészet művelői számára elfogadható: (a szakirodalomban) földrajzi fogalomként, (a térképeken) földrajzi köznévként egyaránt alkalmazható (I. melléklet).

3. A munkacsoport második ülésén az egyes nevek megvitatására került sor. Az utótagként jelentkező általános fogalmak alkalmazása már nem jelentett gondot. Éppen ezért ekkor elsősorban az előtagként álló szavakkal foglalkoztunk.

a/ Mivel már a bizottságban is szó volt az -i képzős formákról mint a magyar névhasználatban szokásos előtagi elemekről, ennek a munkacsoport különös figyelmet szentelt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az -i képző alkalmazása akkor lehet indokolt, ha az elnevezés alapja egy közeli ország, táj, sziget stb. Pl.: Madagaszkár -> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget -> Hunter-szigeti-hátság, Honshū -> -> Honshūi-hátság, Dél-Ausztrália -> Dél-ausztráliai-medence stb. úgy találtuk azonban, hogy ezt az általánosságban érvényes képzésmódot nem lehet minden esetben következetesen alkalmazni. Másképpen úgy is mondhatnánk, hogy a nevek egy részében az előtagot nem helyzetre utalónak érezzük, hanem olyannak tekintjük, mint amiről vagy akiről az adott részletet elnevezték, pl.: Tonga-árok /nem Tongai-árok/, Mariana-árok /nem Marianai-árok/, Kókusz-hátság /nem Kókuszi-hátság/. Az ilyen lehetőséget támasztja alá a már elterjedtnek számító Bermuda-háromszög, ami lehetne Bermudai-háromszög is.

-A fennálló bizonytalanság érzékeltetésére zárójelbe tett -i betűt alkalmazunk ott, ahol korábban nem volt, és használatát kérdésesnek ítéltük. [A tételes névvizsgálatra történő utalás.]

ad 3.a/ E pont a földrajzi nevekben gyakran megjelenő -i képző kérdésével foglalkozik:

1.) Madagaszkár->Madagaszkári-medence

Hunter-sziget->Hunter-szigeti-hátság

Scott-sziget->Scott-szigeti-pad

Sierra Leone->Sierra Leonei-h t és ->Sierra Leonei-medence stb.

Tehát: Korábban létező földrajzi nevekből — az eredeti teljes név megtartásával — képzett új földrajzi nevekben az eredeti névhez -i képző járul. Hibás tehát a Nagy Világatlaszban a Barbados-hátság névalak, mert Barbados->Barbadosi-hátság, vagy a Puerto Rico-árok névalak, mert Puerto Rico->Puerto Ricói-árok; és a Déli-Georgia-hát név is, mert Déli-Georgia->Déli-georgiai-hát az előbbi szabálynak megfelelő képzési mód.

2.) Bermuda-szigetek->Bermuda(-szigeteki)-háromszög->Bermuda-háromszög,

Kókusz-szigetek->Kókusz(-szigeteki)-hátság->Kókusz-hátság,

Mariana-szigetek->Mariana(-szigeteki)-árok->Mariana-árok,

Tonga-szigetek->Tonga(-szigeteki)-árok->Tonga-árok stb.

Tehát: Már meglévő földrajzi névből képzett új névben nem szerepel az -i képző abban az esetben, ha az eredeti név földrajzi köznévi utótagja az új névből kiesik. Azt is mondhatnánk, hogy a kieső földrajzi köznév "magával viszi" az -i képzőt.

b/ Az előtagok magyaros formában való írását általában kerültük. Elsősorban azért, mert az ilyen típusú nevekben igen gyakoriak a hajók nevéből átvett előtagok, és ennek ellenkezőjét nincs módunkban felkutatni. Ilyen lehet pl. az Astoria, Albatross, Naturaliste, Nazareth stb.

ad 3.b/ Ez a pont az előtagok magyaros írásának elkerülésével foglalkozik. A végrehajtás azonban itt sem következetes:

1.) Atlantis Seamount->Atlantis-fenékhegy helyett Atlantisz-fenékhegy,

Northwind Ridge->Northwind-hátság helyett Északi szél hátság stb.

Mindkét előtag bizonyíthatóan hajónév, tehát nem fordítható.

2.) Ebben a pontban szabályozni kellett volna az amerikai névtárba bekerült orosz eredetű nevek magyar írásmódját is. [Tekintettel arra, hogy az elsődleges alapanyag az amerikai névtár volt (BGN Gazetteer, 1971)].

A Nagy Világatlasz készítésekor követett gyakorlat általában jó, de a szabályozás hiányában ilyen típusú hibák is keletkeztek. A Nikitin Seamount->Nyikityin-fenékhegy, vagy a Yermak Plateau->Jermak-plató jó megoldások. Helytelen viszont a Wrangel Plain->Wrangel-fenéksíkság, amit a közelben fekvő és a Világatlasz érintett lapjain megtalálható Vrangel-sziget is jelez. Helyesen: Vrangel-fenéksíkság.

3.) Ugyancsak ebben a pontban lett volna célszerű utalni arra a szabályra is, hogy "egy földrajzi név ... részleges fordításával egyidejűleg visszaállítjuk a nem lefordított rész alapalakját..." (Hadrovics L. [főszerk.], 1985): котловина Подводников (eredeti orosz név) -> Podvodnikov Basin (amerikai névtárbeli név) -> Podvodnyikov-medence (a Nagy Világatlaszban szereplő név) -> Podvodnyik-medence (a magyar helyesírásnak megfelelő név).

c/ Van az -i képzőnek egy másik szerepe is a névhasználatban. Ebben a névben: Északi-Atlanti-hátság azt érzékelteti, hogy az alaptag az Atlanti-hátság volt; hasonlóképpen az Északi-Fidzsi-medence is a Fidzsi-medence északi része, nem pedig egy elképzelt Észak-Fidzsi-ről elnevezett medence /az utóbbi esetben persze Észak-fidzsi-medence lenne/.

¨ ad 3. c/ Ez a pont visszatér az -i képző használatának kérdéseihez. Nevezetesen arról van szó, hogy az égtájnevek felhasználásával történő előreképzéskor mikor van és mikor nincs -i képző az égtájnév végén. [Az itt bemutatott példák már az alapnévben is előforduló -i hang miatt sem szerencsések. (Alapnévnek azt a földrajzi nevet hívom, amelynek továbbképzésével jön létre az új név. Ha az eredeti név elé kerülnek új elemek, akkor előreképzésről, ha a név mögé, akkor hátraképzésről beszélünk.)]

1.) Déli-Sandwich-szigetek->Déli-Sandwich(-szigeteki)-árok->Déli -Sandwich-árok

Tehát: Az égtájmegjelölés -i képzős, ha az alapnévben is az.

2.) Mariana-szigetek->Mariana(-szigeteki)-medence->Mariana-medence-> ->Keleti-Mariana-medence és ->Nyugati-Mariana-medence (A Mariana-szigetektől K-re és NY-ra fekvő medencék. Nincs Keleti- illetve Nyugati-Mariana-szigetek, tehát nem lehet szó hátra képzésről.)

Tehát: A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor, ha az a névadóhoz viszonyított helyzetre utal.

3.) Scotia-tenger->Scotia(-tengeri)-medence->Scotia-medence->Nyugati -Scotia-medence és ->Keleti-Scotia-medence (Nincs Keleti- illetve Nyugati-Scotia-tenger!)

Hasonlóan: Karolina-szigetek->Karolina(-szigeteki)-medence->Karolina-medence->Nyugati-Karolina-medence és ->Keleti-Karolina-medence (A Karolina-szigetektől délre levő medencék.)

Tehát: A páros (vagy többes) nevek esetében az égtájmegjelölés -i képzős akkor is, ha csupán a képzett nevekkel jelölt területek egymáshoz (és nem a névadóhoz) viszonyított helyzetére utal.

Ezért hibásak a Délkelet-csendesóceáni-medence típusú nevek a Nagy Világatlaszban. Nincs Délkelet-Csendes-óceán, így a helyes név:

Délkeleti-Csendesóceáni-medence (azaz csak előreképzésről lehet szó: Csendes-óceán->Csendes-óceáni-medence->Délkeleti-Csendesóceáni-medence).

4.) Nyugat-Európa->Nyugat-európai-medence (nincs keleti párja!)

Észak-Amerika->Észak-amerikai-medence (nincs déli párja!)

Közép-Amerika->Közép-amerikai-árok (nincs párja!)

Tehát: A nem páros (vagy többes) nevek esetében az alapnév kap -i képzőt (egyezően az ad 3.a/2.) ponttal).

Ezért hibás az Észak- és a Dél-ausztráliai-medence névalak a Nagy Világatlaszban, mivel nincs Észak- illetve Dél-Ausztrália. Az amerikai névtár írásmódja is erre utal: Australia->Australian Basin-> ->North és ->South Australian Basin, nem pedig: North Australia-> ->North Australia Basin illetve South Australia->South Australia Basin.

d/ A munkabizottság bizonyos egyszerűsítéseket is javasolt. Ahol pl. az Indiai-óceán-t tartalmazó név négyelemű lenne, az óceán szót néha elhagytuk, tehát: Atlanti-Indiai-medence stb. A Novaja Zemlja-hasadék szó szerinti fordítása ez lenne: Kelet Novaja Zemlja-i hasadék. Itt a kelet szó elhagyása nem okoz zavart, mert nincs nyugati párja. Hasonló egyszerűsítés történt a Hawaii-fenékhegyek esetében és másutt.

ad 3.d/ Ebben a pontban egyszerűsítésekről esik szó.

1.) Novaja Zemlja->Novaja Zemljai-hasadék->Keleti Novaja Zemljai-hasadék

és ->Nyugati Novaja Zemljai-hasadék (vö. Sierra Leonei-medence).

Hibás tehát a Nagy Világatlaszba bekerült két név:

Novaja Zemlja-hasadék a Keleti-Novajazemljai-teknő helyett, illetve Zapadnaja Novaja Zemlja-hasadék a Nyugati-Novajazemljai-teknővölgy helyett. (Mindkét esetben probléma az utótagok mechanikus fordítása is.)

Talán első ránézésre furcsának tűnhetnek az ajánlott névformák. Figyelembe véve azonban a már elfogadott Sierra Leonei-medence névtípust, valamint a négytagú neveket kiküszöbölni hivatott Délkeleti-Csendesóceáni-medence típust, szerintem csak az ajánlott névformák lehetnek helyesek.

e/ Az Amerázsiai-medence előtagját a munkacsoport tagjai közül néhányan annyira szokatlannak találják, hogy alkalmazása kérdéses lehet.

ad 3.e/ Az Amerázsiai-medence előtagját, bármily szokatlannak tűnt is, a bizottság végül elfogadta. Ezt a döntést alátámasztják az Eurázsia, Ausztrálázsia stb. használt névalakok is.

f/ Két esetben fordul elő, hogy a névben semmilyen magyar elem sincs:

Broken Ridge, The Gully. Az első névben esetleg elképzelhető a Broken-hátság.

ad 3.f/ A The Gully és a Broken-hátság alakot fogadták el.

Sajnos hasonló hibákat követtünk el a Kartográfiai Vállalatnál készült kísérleti munka, "A Világtenger domborzatinév-tára" öszszeállításakor is. Szerencsére ennek anyaga még kéziratként a Földrajzinév-bizottság jóváhagyására vár, hibái tehát nem kerültek — mert nem kerülhettek — be a köztudatba.

A továbbiakban néhány példával szemléltetve összegezem azokat a tapasztalatokat, amelyeket az amerikai névtár feldolgozása során szereztük, különös tekintettel az ellenőrzés során észlelt tipikus hibákra. Ezeknek a hibáknak a kijavítása után került a névtár anyaga a Földrajzinév-bizottsághoz.

a) Hibák keletkeztek az amerikai névtár hibáinak átvételéből; különösen az eredetileg orosz nevek angolos átírása, illetve a le nem fordított névrész alapalakjának vissza nem állítása miatt (vö. az ad 3.b/ ponttal is): гора Миклухо-Маклая (orosz eredeti név) -> Miklukho-Maklaya Seamount (amerikai névtárbeli név) -> Miklukho-Maklaya-fenékhegy (az ellenőrzés előtti "javasolt név") Mikluho-Maklaj-fenékhegy (a helyes magyar névalak).

b) Nem következetes fordításból adódó furcsaságok: Eastern Shoals->Keleti-zátonyok, de Outer Shoal->Outer-zátony. Helyesen: Külső-zátony (véleményem szerint).

Tehát: Bővíteni kellene a lefordítandó általános földrajzi jellegű jelzők körét az olyan kételemű nevek esetében, amelyekben az előtag általános földrajzi jellegű jelző, az utótag pedig földrajzi köznév. Ezek közül eddig elsősorban az égtájak nevéből -i képzővel képzett mellékneveket fordítottuk le.

Ugyanakkor tételesen meg kellene határozni az előbb említett jelzőkön túl azokat, amelyeket lefordítunk (II. melléklet).

c) A nyelvismeret hiányosságaiból adódó hibák:

Celtic Shelf->Celtic-self. Helyesen: Kelta-self, hiszen a Kelta-tenger selfterületéről van szó.

d) Elvileg nem helytelen névalakképzés, amely azonban ellentmond már létező, elfogadott névalaknak:

Almería Canyon->Almería-szurdok<->Almeríai-öböl.

Elvileg "helyesen":

Almeríai-szurdok. (Almería település-, de folyónév is!)

Tehát: Az, hogy a településés közigazgat si neveket tekintjük elsődlegesen névadónak, furcsa elnevezésekhez vezet. A Szent György-völgyben a Szentgyörgyvölgyi-patak folyik, mert átmegy Szentgyörgyvölgyön, a településen. Vagy: az argentín Bahía Blanca = Fehér-öböl magyarul Bahía Blancai-öböl lett, mert Bahía Blanca településnév is. Talán fölül kellene bírálni a szabályt! Ahol a név "mondanivalója" alapján egyértelmű, hogy melyik név az elsődleges (mindkét esetben egyértelmű: a völgy illetve az öböl), és egy további képzett név az elsődleges névvel szorosabb kapcsolatban áll, ott ne erőltessük a település illetve igazgatási nevek "magasabbrendűségét"! Az idézett példa esetében én az Almería-kanyon (ld. a köznevekkel foglalkozó részt is) formát tartom helyesnek és az Almería-öböl formát használnám Almeríai-öböl helyett (vö. még: Ob-öböl stb).

e) A Földrajzinév-bizottság által már korábban elfogadott helytelen név mintájára képzett hibás névalak:

Atlantis Seamount->Atlantisz-fenékhegy mintájára Atlantis Fracture Zone->Atlantisz-törésöv. Helyesen: Atlantis-fenékhegy és -törésöv, mivel mindkettő a Woods Hole éceanográfiai Intézet kutatóhajójáról kapta a nevét.

Tehát: még következetesebben kellene alkalmazni azt az elvet, hogy "az előtagok magyaros formában való írását általában kerülni kell" (Földi E., 1979).

f) Az amerikai névtárbeli név mechanikus átvétele. (Nyelvi szempontból valójában nem hiba; "összevont" objektumok neve):

Peru-Chile Trench (Atacama Trench: see Peru Chile Trench)-> Peru-Chilei-árok.

Régen a magyar névhasználat (Képes Politikai és Gazdasági Világatlasz), de a német (pl. Haack Weltatlas) ma is Perui-árok és Atacama-árok formákat ismert. Véleményem szerint nem indokolt ezek öszszevonása, illetve a korábbi résznevek is megtartandók.

Tehát: A magyar nyelvben meghonosodott, hagyományos névnek tekinthető "exonímákat" nem kell megváltoztatni akkor, ha a név a helyesírásnak megfelel és jól tükrözi a képződmény morfológiai-szerkezeti sajátosságait. (Azaz nem a földtudományi szempontból elavult Észak-Atlanti-küszöb megtartására gondolok a helyesebb Északi-Atlanti-hátsággal szemben, hanem a fenti típusú példákra.)

g) A szerkesztő — fel nem róható — hiányos ismereteiből adódó hibák:

Aquitaine Shelf->Aquitaine-self. Az irodalomból ismert Aquitania, mint "római provincia Dél-Galliában" (Kiss L., 1988); a geológiában pedig beszélnek aquitáni, vagy akvitáni emeletről, mint földtörténeti korbeosztási egységről (A Föld és fejlődéstörténete). Így a helyes magyar név Aquitaniai-self (vagy esetleg Akvitáni-self) lehetne. Hasonlóan: West Thulean Rise->West Thulean-hát. Ismert azonban Thule, "az ókori görögök és rómaiak szerint az ismert világ legészakibb földje, amelyet ma jobbára Norvégiával azonosítanak" (Kiss L., 1988). Így Talán helyesebb a Nyugati-Thulei-hát névalak (van keleti párja!).

Tehát: minden egyes név jól átgondolt, tételes vizsgálatának kell megelőznie a megfelelő magyar név megalkotását.

A továbbiakban még néhány, "A Jeges-tenger földrajzinév-tára" készítésekor, és más tanulmányaim során felvetődött kérdés eldöntéséhez szeretnék javaslatot tenni, a különböző problematikus névtípusok szerinti csoportosításban:

1.) Betűszavak a földrajzi nevekben, mint előtagok:

An Rise, rise (возвышенность Академии Наук СССР ) -> -> An-hát,

Arlis Spur, spur (Arctic Research Laboratory Island) -> -> Arlis-nyúlvány,

Io Rise, rise (возвышенность Института Океанологии ) -> -> Io-hát,

Sio Guyot, tablemount (Scripps Institution of Oceanography) -> -> Sio-táblahegy,

SP Basin, basin (ктловина С[еверный] П[олюс]) -> -> SZP-medence stb.

Tehát: A betűszókat ne oldjuk fel és ne fordítsuk, csupán a nem latin betűseket írjuk át az átírási szabályoknak megfelelően.

2.) Számnevet tartalmazó földrajzi nevek:

Fortymile Bank, knoll -> Negyvenmérföldes-magaslat

Ninetyeast Ridge, ridge -> Kilencvenes-hátság (FNB, 1979) helyett javaslom a Keleti-Kilencvenes-hátság nevet, amelyben hívebben tükröződik az eredeti név és pontosabban lokalizál, mint a korábbi magyar név.

Sixtymile Bank, seamount -> Hatvanmérföldes-fenékhegy

Thirtymile Bank, ridge -> Harmincmérföldes-hátság

Tehát: A számnévvel (számnévi jelzővel) kezdődő neveket lefordítanám, de nem fordítanám a számnevet (számnévi jelzőt), ha az a földrajzi név belső tagjaként fordul elő:

Long Forties, bank -> Long Forties-pad és nem -> Hosszú-Negyvenesek vagy -> Hosszú-Negyvenesek-pad.

[Ez a típus átmenet 2.) és 3.) között.]

3.) Az alakra, formára utaló neveket nem fordítanám:

Broken Ridge, plateau -> Broken-hátság (FNB, 1979) [szerintem: -> Broken-plató] és nem Törött- v. Megtört-plató,

Hook Ridge, ridge -> Hook-hátság és nem -> Horog-hátság,

Horseshoe Seamounts, seamounts -> Horseshoe-fenékhegyek és nem -> Patkó-fenékhegyek stb.

4.) A foglalkozásnevek fordítandók. Vagy egyes objektumokat vagy képződmény-csoportokat jelölnek:

a) Csoportnevek:

Bathymetrists Seamounts, seamounts -> Mélységmérő-fenékhegycsoport,

Mapmaker Seamounts, seamounts -> Térképész-fenékhegycsoport,

Mathematicians Seamounts, seamounts -> Matematikus-fenékhegycsoport,

Musicians Seamounts, seamounts -> Muzsikus-fenékhegycsoport.

[Csoportnevek értelemszerűen a csoportként leggyakrabban előforduló képződményekre, a fenékhegyekre alakultak ki.]

b) Egyedi képződmények nevei:

Geofizikov Spur, spur (отрог Геофизиков ) -> Geofizikus-nyúlvány,

долина Гидрографов -> Hidrográfus-repedésvölgy,

Podvodnikov Basin, basin (котловина Подводников) -> Podvodnyik medence (a podvodnyiknak nincs egyszerű magyar megfelelője!!)

5.) A beszélőneveket ne fordítsuk! Lehetnek hajónevek:

Northwind Ridge, ridge -> Északi szél hátság (FNB, 1979)

Northwind: bizonyíthatóan hajó, amely az adott területet kutatta, így: Northwind-hátság a helyes név.

ущелье Сотрудничества -> Szotrudnyicsesztvo-völgy

6.) Egyedi eset:

Frants-Viktoriya Trough, trough (жолоб Франц-Викорияя ) -> Ferenc-Viktória-teknővölgy (a Ferenc József-föld és a Viktória-sziget között!)

Mind a Nagy Világatlasz, mind A Világtenger domborzatinév-tára készítésénél elkövetett hibák felhívják a figyelmet arra, hogy minden egyes magyar név megalkotása előtt több idegen nyelvű névváltozatot is célszerű megvizsgálni. (Ezek segíthetnek az előtaggal kapcsolatban felmerült lefordíthatóság kérdésének eldöntésében, a nemzetközi szokások, a nemzetközi gyakorlat felismerésében.) A magyar névmegállapítás előtt lehetőleg fel kell deríteni a név eredetét is. Indokolt a névképzés levezetése is a magyar helyesírási kérdések tisztázásához.