Bár elsődleges célunk a tengerfenék-domborzat ábrázolásával
kapcsolatos kérdések tárgyalása, mégis célszerűnek látszott a térképek,
gömbök e fontos elemének — a névrajznak — legalább érintőleges vizsgálata
is.
Gierloff-Emden könyvében [42]
azt olvashatjuk, hogy: „Th. Stocks 1958-ban rámutatott: addig, amíg a formák
keletkezéséről a fogalmaink messzemenően tisztázatlanok, inkább
‚morfológiai’, semmint ‚genetikai’ szempontok szerint kell a tengerfenékformák
terminológiáját megalkotni.Általában a vertikális tagozódást az egyedi
formáktól különválasztva tárgyalják. A formákra adott meghatározások (a
terminológia) közül sok átment az egyes objektumok regionális
földrajzinév-adásába (nómenklatúra); ezek nem mindig felelnek meg a tényleges
tengerfenékformáknak, azaz keveredés van a terminológia és a nómenklatúra
között. Sokszor a név elterjedtsége vagy más kényszer okozza ezt a keveredést.”
Egyetlen konkrét példát
említenénk csupán a GAZETTEER OF UNDERSEA FEATURES harmadik kiadásából: a
Vema Gap,
gap 24°15’
N 68°40’ W és
Vema
Trench, gap 9°00’ S 67°20’ E
névpárt: (trench = árok; gap = szakadék). Jól
látható a terminológia és a nómenklatúra „keveredése”, amely itt
félrevezető, zavaró lehet.
Szerencsésnek, sőt kívánatosnak tartjuk
viszont az olyan jellegű „keveredést”, ahol rövid terminológiai alak
egyben a földrajzi név köznévi része (nómenklatúra), mint az idézett példa
első részében. Hosszabb terminológiai alakok nómenklatúrabeli alkalmazása
azonban furcsa névformákra vezetne, gondoljuk csak meg egy magyar példán: Bükk
helyett — Bükk (gyűrt) röghegység. Ez a forma földrajzi névnek aligha
fogadható el!
A tengerfenék-ábrázolás
témájának konkrét magyar irodalma nincs. Tengerünk nem lévén, annak helyes
ábrázolását alig, az idegen nevek magyar megfelelőinek megalkotását inkább
tekintik szívügyüknek a hazai kartográfusok. A fogalmak megnevezései,
definíciói előfordulnak a térképészettel rokon tudományok — a
földtudományok — területén is. Minket itt azonban elsősorban a térképre kerülő
névanyag szempontjai érdekelhetnek — a fentieket csak azért hangsúlyoztuk, hogy
az ilyen megnevezésbeli ellentmondások, mint központi hasadékvölgy — középárok,
ne okozzanak meglepetést.
E fejezet első
részében a Gazetteer of Undersea Features második [38] és harmadik [39]
kiadásában megjelent földrajzi köznevek (illetve a rövid terminológiai alakok)
definícióit foglaljuk össze[41].
A kiadványban hangsúlyozzák, hogy míg földrajzi köznévként csak pl. a „medence”
általános rövid megjelölési forma fordul elő, módosító (árnyaló)
melléknévi kiegészítő nélkül, addig a leíró (definiáló) szövegben
természetesen szó eshet „mélytengeri medencéről” stb. is. Ugyancsak
kiemelik, hogy a köznevek (az általános, rövid elnevezések) és azok
meghatározásai (definíciói) csak a képződmények mélységvonalakkal ábrázolt
alakjával foglalkoznak. „Az elnevezések jelentése szándékosan nem foglalja
magában a képződési folyamatot vagy genetikát.”
A fejezet második része a
Földrajzinév-bizottság 32. ülésének általános részét — a köznevek magyar—angol listáját
és a magyar névadás elveinek ismertetését — tartalmazza, nem térve ki a
tételesen megvitatott, konkrét földrajzi nevek listájára.
A megjelölések és definíciók alapjául elsősorban a 3. kiadást
használtuk, a jelölés nélküli meghatározások a 3. kiadásból származnak. Ha a
második és a harmadik kiadás között a köznévi alakban vagy a definícióban
lényeges különbség jelentkezett, az eltérést külön jelezzük. [2]
értelemszerűen a 2., [3] a 3. kiadást jelöli. A köznév előtti csillag
olyan kisformát jelöl; amely az általunk tárgyalt kis méretarányokban általában
nem kerül ábrázolásra. A (FNB:...) jelölés a köznév Földrajzinév-bizottság
által megállapított megfelelője. Az utána újabb zárójelben következő
esetleges alakok az angol nyelvű irodalomban előforduló változatok.
Dőlt betűsek azok a magyar kifejezések, amelyek olyan
képződményekre vonatkoznak, melyekkel a Földrajzinév-bizottság nem
foglalkozott. A definíciókban az utalást a következőképpen jelöltük:
fenékhegyek ( = seamount),
a magyar köznév után mindig az angol, egyes számban álló eredeti
névalakra utalunk, hiszen a magyar név — bár a FNB által rögzített, de
véleményünk szerint indokolt esetben még változhat.
apron; archipelagic apron [2]; (FNB : törmelékkúp):
általában sima felületű enyhe lejtő a tengerfenéken,
főleg szigetcsoportok és fenékhegyek (= seamount) körül található.
bank; (FNB: pad); (marine bank):
jellemzően a selfen (= shelf) elhelyezkedő olyan kiemelkedés,
amely fölött a vízréteg viszonylag sekély, de elegendő a biztonságos
hajózáshoz.
basin; (FNB: medence):
a tengerfenék mélyedése, amelynek metszetei többé-kevésbé azonos
méretűek, kiterjedése azonban esetenként változó mértékű.
*bench; (FBB : – ); padka:
kis terasz (= terrace).
borderland; (FNB: lejtővidék); (continental borderland):
kontinenssel szomszédos terület, amelyet rendszerint a self (= shelf)
foglal el, vagy amely a selfet határolja; rendkívül változatos, mélységekben, szakadékokban
sokkal gazdagabb, mint ami a selfre jellemző.
canyon; (FNB: szurdok); (submarine canyon):
meredek oldalfalú, viszonylag keskeny, mély völgy, melynek feneke
rendszerint folyamatosan lejt.
continental rise; (FNB: kontinenstalp):
[2] — a (kontinentális) lejtő ( = slope) lába felé emelkedő
enyhe lejtő, rendszerint sima felszínnel.
[3] — enyhe lejtő, amely az óceáni mélységekből a
kontinentális lejtő (= slope) lába felé emelkedik.
cordillera; (FNB : hegylánc):
egész hegységrendszer, amely magába foglalja valamennyi
elsőbbrendű vonulatot (= range), a belső platókat ( = plateau)
és medencéket (= basin).
escarpment vagy scarp; (FNB : fal):
hosszú és viszonylag meredek lejtő, mely sík vagy enyhe
lejtésű területeket választ el.
fan; (FNB : hordaléklejtő); (cone, submarine cone):
[2] — Enyhén lejtős, legyező alakú képződmény, mely
rendesen, egy szurdok (= canyon) alsó végéhez közel helyezkedik el.
[3] — viszonylag sima (sík)
képződmény, mely rendesen egy szurdok (= canyon) vagy szurdokrendszer alsó
végétől ereszkedik tovább.
*flat; (FNB : – ); sík:
kicsiny, egy szintű vagy közel egy szintű terület.
fork; (FNB : – ); elágazás:
szurdok (= canyon) vagy völgy (= valley) elágazása.
fracture zone; (FNB: törésöv):
[2] — a tengerfenék szokatlanul szabálytalan topográfiájú, kiterjedt,
lineáris zónája, amelyre jellemzőek a nagy fenékhegyek (= seamount), a
meredek oldalfalú vagy aszimmetrikus hátságok (= ridge), a hasadékok (=
trough), vagy falak (= escarpment); eredetét tekintve nem
szükségszerűen transzformvető.
[3] — az aláhúzott részt elhagyja!
*furrow; (FNB : – ); barázda:
zárt, lineáris, keskeny, sekély mélyedés.
gap; (FNB: szakadék):
[2] — meredek oldalfalú mélyedés, amely haránt irányban metsz keresztül
egy hátságot (= ridge) vagy hátat (= rise).
[3] — keskeny törés(vonal) hátságon (= ridge) vagy háton (= rise).
*gully; (FNB: – ); bevágás:
kicsiny völgyszerű képződmény.
hill; (FNB: magaslat):
kiemelkedés, amely rendszerint nem éri el az 500 m-es (relatív)
magasságot.
hole; (FNB: lyuk):
a tengerfenék kis mélyedése.
knoll; (FNB: bérc).
[3] — kiemelkedés; amely rendszerint 500 m fölé emelkedik, de
nem éri el az 1000 m (relatív) magasságot, és a csúcsánál korlátozott
kiterjedésű.
[2] — az aláhúzott részt nem adja!
*ledge; (FNB : – ); párkány:
sziklakiszögellés
vagy -kibúvás, rendszerint lineáris (kiterjedésű) és partközelben
található.
levee; (FNB: gát).
[2] — fenékcsatorna (= seachannel) egy, vagy mindkét oldalát, vagy
szurdok (= canyon), illetve völgy (= valley) kis esésű, tenger felőli
részét határoló part.
[3] — szurdokot (= canyon), völgyet (= valley), vagy fenékcsatornát (=
seachannel) határoló part.
median valley; (FNB: középárok); (rift, rift valley):
az óceánközépi hátságrendszer tengely menti mélyedése.
moat; (FNB: árok).
[3] — Nem feltétlenül folyamatos (teljes) gyűrű alakú
mélyedés, amely sok fenékhegy (= seamount), sziget vagy más különálló
kiemelkedés talpánál helyezkedik el.
[2] az aláhúzott részt nem adja!
*mound; (FNB: – ); domb:
alacsony, különálló, kerek magaslat (= hill).
mountains; (FNB: fenékhegység):
hatalmas és komplex pozitív képződmény jól körvonalazott
alosztálya.
peak; (FNB: csúcs):
feltűnő kiemelkedés, nagyobb képződmény része; a
csúcsánál vagy pontszerű vagy nagyon korlátozott kiterjedésű.
pinnacle; (FNB: szirt):
egyedül álló vagy egy hegyormot koronázó magas
torony- vagy spirálalakú korall- vagy kőzetoszlop.
plain; (FNB: fenéksíkság); (abyssal plain):
sík, enyhén lejtős vagy közel egy szintű terület.
plateau; (FNB: plató):
[2] — legalább egyik oldalán rendszerint több,
mint 200 m (relatív) magaságba emelkedő, tetején tekintélyes kiterjedésü,
viszonylag sima tetejű tengerfenék-kiemelkedés.
[3] — tekintélyes kiterjedésű, viszonylag sík
tetejű képződmény (fennsík), egy vagy több oldalán hirtelen
leszakadással.
province; (FNB: vidék):
hasonló fiziografikus formációk egy csoportja révén felismerhető
terület, amelynek jellemzői élesen elütnek a környező
területektől.
[2] — fiziografikus helyett batimetrikus formációkról beszél.
*ramp; (FNB: – ); emelkedő:
különböző magasságú területeket összekapcsoló enyhe lejtő.
range; (FNB: vonulat):
egymáshoz kapcsolódó hátságok (= ridge) vagy fenékhegyek (= seamount)
sora.
*ravine; (FNB: – );
horhos:
kis szurdok (= canyon).
reef; (FNB: zátony):
konszolidálódott (megszilárdult) kőzetekből felépülő, 20
m vagy annál kisebb mélységben elhelyezkedő, a hajózásra veszélyes forma.
[2] — „partközeli képződmény”-nek nevezi.
ridge; (FNB: hátság):
meredek oldalakkal (határolt) hosszú, keskeny kiemelkedés.
[2] — „szabálytalan, egyenetlen” topográfiával (irregular topography)
is jellemzi!
rise; (FNB: hát):
széles kiemelkedés, mely enyhén és rendszerint egyenletesen emelkedik
ki a tengerfenékből.
[2] — „hosszú” is, nemcsak „széles”.
saddle; (FNB: nyereg):
[2] — alacsony rész hátságon (= ridge) vagy fenékhegyek (= seamount)
között.
[3] — alakjában nyeregre hasonlító alacsony rész hátságon (= ridge)
,vagy szomszédos fenékhegyek (= seamount) között.
seachannel; (FNB: fenékcsatorna); (channel):
[2] — A tengerfenék hosszú, keskeny U vagy V alakú sekély mélyedése,
amely rendszerint enyhén lejtő fenéksíkságon (= plain) vagy
hordaléklejtőn (= fan) jelenik meg.
[3] — folyamatosan lejtő, (hosszan) elnyúlt mélyedés, amely
rendszerint hordaléklejtőkön (= fan) vagy fenéksíkságokon (= plain)
található, és rendesen gátak (= levee) határolják egyik vagy mindkét oldalán.
seamount; (FNB: fenékhegy):
rendszerint 1000 m fölé nyúló kiemelkedés, amely a csúcsánál
korlátozott kiterjedésű.
shelf; (FNB: self); (continental shelf):
kontinenshez csatlakozó (vagy sziget körüli) öv, amely a partvonaltól
(szó szerint: az apályszint vonalától!) addig a mélységig terjed, amelynél a
lejtőszög rendszerint jellegzetesen megnő az óceáni mélységek felé.
shelf valley; (FNB: – ); selfvölgy:
völgy (= valley) a selfen, rendszerint egy szurdok (= canyon) part felé
eső nyúlványa.
shoal; (FNB: zátony):
nem konszolidálódott (laza) anyagokból felépülő 20 m vagy ennél
kisebb mélységben elhelyezkedő, a hajózásra veszélyes forma.
sill; (FNB: talp):
[2] — az óceáni medencéket egymástól vagy a csatlakozó
tengerfenéktől elkülönítő hátság (= ridge) vagy hát (= rise) alacsony
része.
[3] — medencéket elkülönítő szakadék (= gap) vagy nyereg (=
saddle) alsó része.
slope; (FNB: lejtő); (continental slope):
[2] – a selftől (= shelf) nagyobb mélységbe a tenger felé tartó
lejtő.
[3] —a selfszegélytől (= shelf edge) a tenger felé a kontinenstalp
(= continental rise) kezdetéig vagy addig a pontig ereszkedő lejtő,
ahol a lejtő(szög) általános csökkenése tapasztalható.
spur; (FNB : nyúlvány):
nagyobb képződményből kifele tartő
alsóbbrendű kiemelkedés, hátság (= ridge) vagy hát (= rise).
tablemount vagy guyot; (FNB: táblahegy):
viszonylag sima, lapos tetejű fenékhegy (= seamount).
terrace; (FNB: terasz); (deep sea terrace).
[2] — tenger alatti képződményt határoló padkaszerű alakzat.
[3] —viszonylag sima, vízszintes vagy enyhén lejtő felszín,
némelykor hosszú és keskeny, amelyet meredeken ereszkedő lejtő határol
az egyik és meredeken emelkedő a másik oldalon.
tongue; (FNB: – ); nyelv:
[2] — egy lejtő oldalirányú kinyúlása.
[3] — a sima tengerfenék hosszúkás (nyelvszerű) benyúlása egy
mellette fekvő magasabb képződménybe.
trench; (FNB: árok).
[3] — a tengerfenék hosszú, keskeny, jellegzetesen nagyon mély és
aszimmetrikus mélyedése, viszonylag meredek oldalfalakkal.
[2] — a képződmény aszimmetrikus voltát nem hangsúlyozza.
trough; (FNB: hasadék); (submarine trough, trough valley):
[2] — A tengerfenék hosszú mélyedése; rendesen szélesebb és kisebb
mélységű az ároknál (= trench).
[3] — a tengerfenék hosszú mélyedése, jellegzetesen sík fenékkel és
meredek oldalfalakkal; általában nem olyan mély, mint az árok (= trench).
valley; (FNB: völgy); (sea valley, submarine valley):
[3] — viszonylag kis mélységű, széles mélyedés, amelynek feneke
rendszerint folyamatosan lejt.
[2] — enyhe lejtésű oldalakkal is jellemzi.
[2, 3] — Ez a meghatározás általában nem használatos azokra a
képződményekre, amelyeknek említésre méltó része szurdokszerű (=
canyon-like) jellemzőkkel rendelkezik.
Megjegyzések:
1.) [2] — a zátonyfélék (= reef, =
shoal) esetében 30 m a kritikus mélység azokon a területeken, ahol mély
merülésű hajók közlekednek.
2.) [2] — deep; (FNB: mélység):
...inkább valójában mély szondázási érték, semmint fizikai
képződmény....
1. Bizottságunk 31. ülésének határozata alapján
az OFTH, a Földmérési Intézet, a Kartográfiai Vállalat és az Országos
Pedagógiai Intézet képviselőiből munkacsoport alakult. Részt vett a
munkacsoportban Dr. Takács József, bizottságunk tagja is, szakértőként
pedig Dr. Galácz András egyetemi tanársegéd.
2. A munkacsoport két ülést tartott, melyek
közül az első az általános fogalmak magyar megfelelőivel
foglalkozott. Ahogyan erről a 31. ülésen szó esett, a tenger alatti
domorzat általános fogalmainak megállapításához rendelkezésre állt az ENSZ
földrajzi névi szakértői csoportjától származó anyag. Az ott közölt
meghatározások alapján és a meghívott szakértő
segítségével a 65 angol
nyelvű fogalomra 42 magyar megfelelőt állapítottunk meg. A
munkacsoport szükségesnek látta, hogy a felszíni formákat jelölő általános
fogalmaktól való megkülönböztetés érdekében néhány esetben a tengerfenékre
utaló előtag alkalmazását javasolja, pl. fenékhegy stb. A felszíni formáknál is előforduló legtöbb
általános fogalom azonban minden megkülönböztetés nélkül áll, pl. árok, csúcs stb.
A megállapított magyar
megfelelők a következők:
árok
moat
trench
bérc
knoll
csúcs
peak
fal
escarpment
scarp
fenékcsatorna
channel
sea channel
fenékhegy
seamount
fenékhegyek
abyssal hills
seamounts
fenékhegység
mountains
fenéksíkság
abyssal plain
plain
gát
levee
hasadék
submarine trough
trough
trough valley
hát
rise
hátság
ridge
hegylánc
cordillera
hordaléklejtő
cone
fan
submarine cone
kontinensperem
continental margin
kontinenstalp
continental rise
középárok
median valley
rift
rift valley
lejtő
continental slope
slope
lejtővidék
borderland
continental borderland
lyuk
hole
magaslat
hill
medence
basin
mélység
deep
nyereg
saddle
nyúlvány
spur
pad
bank
marine bank
plató
plateau
self
continental shelf
shelf
selfszegély
shelf break
shelf edge
szakadék
gap
szirt
pinnacle
szurdok
canyon
sumarine canyon
táblahegy
guyot
tablemount
talp
sill
terasz
deep sea terrace
terrace
törésöv
fracture zone
törmelékkúp
apron
archipelagic apron
vidék
province
vonulat
range
völgy
sea valley
submarine valley
valley
zátony
reef
shoal
3. A munkacsoport második ülésén az egyes nevek
megvitatására került sor. Az utótagként jelentkező általános fogalmak
alkalmazása már nem jelentett gondot. Éppen ezért ekkor elsősorban az
előtagként álló szavakkal foglalkoztunk.
a) Mivel már a bizottságban is szó volt az -i
képzős formákról mint a magyar névhasználatban szokásos előtagi
elemekről, ennek a munkacsoport különös figyelmet szentelt. Arra a
megállapításra jutottunk, hogy az -i képző alkalmazása akkor lehet
indokolt, ha az elnevezés alapja egy közeli ország, táj, sziget stb. Pl.:
Madagaszkár —> Madagaszkári-medence, Hunter-sziget —> Hunter-szigeti-hátság,
Honshu —> Honshui-hátság, Dél-Ausztrália —> Dél-ausztráliai-medence
stb. Úgy találtuk azonban, hogy ezt az általánosságban érvényes képzésmódot nem
lehet minden esetben következetesen alkalmazni. Másképpen úgy is mondhatnánk,
hogy a nevek egy részében az előtagot nem helyzetre utalónak érezzük,
hanem olyannak tekintjük, mint amiről vagy akiről az adott részletet
elnevezték, pl.: Tonga-árok (nem
Tongai-árok), Mariana-árok (nem
Marianai-árok), Kókusz-hátság (nem
Kókuszi-hátság). Az ilyen lehetőséget támasztja alá a már elterjedtnek
ő számító Bermuda-háromszög, ami
lehetne Bermudai-háromszög is. — A fennálló bizonytalanság érzékeltetésére
zárójelbe tett -i betűt alkalmazunk ott, ahol korábban nem volt, és
használatát kérdésesnek ítéltük. [A tételes névvizsgálatra történő
utalás.]
b) Az előtagok magyaros formában való
írását általában kerültük. Elsősorban azért, mert az ilyen típusú nevekben
igen gyakoriak a hajók nevéből átvett előtagok, és ennek
ellenkezőjét nincs módunkban felkutatni. Ilyen lehet pl. az Astoria, Albatross, Naturaliste, Nazareth
stb.
c) Van az -i képzőnek egy másik
szerepe is a névhasználatban. Ebben a névben: Északi-Atlanti-hátság azt érzékelteti, hogy az alaptag az Atlanti-hátság volt; hasonlóképpen az Északi-Fidzsi-medence is a Fidzsi-medence északi része, nem pedig
egy elképzelt Észak-Fidzsiről
elnevezett medence (az utóbbi esetben persze Észak-fidzsi-medence lenne).
d) A munkabizottság bizonyos
egyszerűsítéseket is javasolt. Ahol pl. az Indiai-óceánt tartalmazó név
négyelemű lenne, az óceán szót néha elhagytuk, tehát: Atlanti—Indiai-medence stb. A Novaja Zemlja-hasadék szó szerinti
fordítása ez lenne: Kelet Novaja Zemlja-i
hasadék. Itt a kelet szó
elhagyása nem okoz zavart, mert nincs nyugati párja. Hasonló egyszerűsítés
történt a Hawaii-fenékhegyek esetében
és másutt.
e) Az Amerázsiai-medence
előtagját a munkacsoport tagjai közül néhányan annyira szokatlannak
találják, hogy alkalmazása kérdéses lehet.
f) Két esetben fordul elő, hogy a névben
semmilyen magyar elem sincs: Broken
Ridge, The Gully. Az első névben esetleg elképzelhető a Broken-hátság.
Felhívjuk a figyelmet arra,
hogy a „megállapított magyar megfelelők” listájában három olyan fogalom
szerepel, amelyeket GAZETTEER OF UNDERSEA FEATURES 2. és 3. kiadása nem
tartalmaz. Ezek a következők:
fenékhegyek — abyssal hills,
seamounts
kontinensperem — continental
margin
selfszegély — shelf break,
shelf edge
Összegezve:
Az, hogy a köznevek megállapítása, illetve a köznevekkel
jelölt fogalmak meghatározása, a definíciók nem egyértelműen tisztázottak
a nemzetközi irodalomban sem, sajnos tükröződik a magyar megfelelők
megállapításában is. A magyar földtudományi (és ismeretterjesztő)
irodalomban — mint említettük — meglehetősen nagy a „változatosság” még az
alapfogalmak használatában is (pl.: ocean floor spreading — az óceánfenék szétterjedése,
szétsodródása, szétfolyása stb.), s hasonló a kisebb formák megnevezésénél is
(pl.: rift walley — riftvölgy, repedésvölgy, központi hasadékvölgy, most pedig
„középárok” stb.). Így mindenképpen pozitív az a kezdeményezés, amely legalább
a térképészet területén próbál „rendet teremteni” ebben a témakörben.
1.) Földgömbök: A 40 cm
átmérőjű földgömbre a teljes átdolgozás 1984-es árszinten kb. 230—250
000,– Ft. Természetesen a 40 cm átmérőjű gömbből levezetett
glóbuszok költségei jóval kisebbek lennének. Részben, mert a kisebb méretarány
miatt az 500 m-es szintvonalak elhagyhatók (a 16 cm átmérőjűnél
biztosan elhagyandók), részben pedig azért, mert az előtervkészítés és a
transzformált kicsinyítés helyett 2 db megfelelő mértékben kisebbített
film elkészítése szükséges csupán a mélységvonalak betervezéséhez. Ez kb. 45
000,– Ft-nyi csökkenést jelent.
Nem részletezzük, hogy a kevesebb vonal generalizálásával a
tervezési és tisztázati munkarészek mennyivel csökken részleteiben, de
becslésünk szerint bármely további ggömb átdolgozása a 100 000,– Ft-ot nem
haladhatja meg.
Tekintettel arra, hogy a SCAN dán céggel jelenleg van
kialakuló kereskedelmi kapcsolatunk, fel lehetne ajánlani a mi
mélységvonalainknak egy általuk meghatározott vetületbe való beszerkesztését.
Mivel a SCAN cég – modern technológiája miatt – jó partnerünk lehetne, és mivel
ilyen jellegű tárgyalások már 1975 körül folytak a Kartográfiai Vállalat
és a SCAN cég között, lehetségesnek tartjuk egy számunkra is előnyös együttműködés
megteremtését.
2.) 1:42 000 000 méretarányú
világtérkép „sorozatunk” (A Föld országai, A Föld felszíne – „Festett
világtérkép”) harmadik tagjaként forgalomba kerülhetne egy „hagyományos”
feldolgozású — hipszometrikus-batimetrikus , magassági- és mélységiréteg-színezésű
— hiányt pótló kiadvány[42],
amelynek sorozatjellege mellett további előnye lenne, hogy alapanyagként
szolgálhatna
3.) minden — a
későbbiek során készítendő — falitérképhez, azok durvább jelkulcsa
miatt, és kézitérképekhez.
4.) Új világatlaszunk
későbbi kiadásai valamelyikében az óceáni és sarki lapok, valamint az
ausztrál domborzati kontinenslap átdolgozásával ma (!) még egyedülálló feldolgozású — jó értelemben vett — modern
ábrázolást adhatnánk a tengerfenék-domborzatot illetően.
[41] A fordítás helyességét Lesznik Sándorné (Kartográfiai Vállalat) ellenőrizte.
[42] A szárazföldi domborzatrajz szintvonalai „ A Föld felszíne” című festett világtérképhez már elkészültek, sőt rendelkezésre áll a névrajz három (!) mutációja — magyar, nemzetközi (angol) és francia — is, melyek egy korrektúra szintű (néhány indokolt néváthelyezés) átalakítással közvetlenül felhasználhatók.