Előszó 	9


I. A digitális kartográfia és társtudományai	11

1. A digitális kartográfia fogalma 	13
1.1. Digitális térképek előállítása 	13
1.2. A legfontosabb társtudományok és szakterületek 	16
1.2.1. A számítástechnika hatása 	17
1.2.2. A számítógépes grafika 	18
1.2.3. A térinformatika 	19
1.3. Térinformatika és térképészet 	19
1.4. A számítógépes térképészet fejlődése 	22
1.4.1. A számítógépes térképészet kezdetei 	22
1.4.2. A számítógépes térképészet aktuális problémái, a fejlődés irányai 	23
1.5. A számítógépes és a hagyományos térkép-előállítás összevetése 	24
1.5.1. A digitális térkép-előállítás előnyei 	25
1.5.2. A digitális kartográfia hátrányai és néhány ábrázolási probléma 	26
Hivatkozott irodalom 	27
2. A raszteres és vektoros térképészet alapjai 	29
2.1. A vektor-adatmodell 	30
2.2. Vektoralapú térképek 	31
2.3. A raszter-adatmodell 	32
2.4. Raszter alapú térképek 	33
2.5. A különböző adatmodellek együttes használata és egymásba alakíthatósága 	34
2.5.1. A vektor- és raszter-adatmodell együttes alkalmazása – rétegtechnika a digitális kartográfiában 	35
2.5.2. Konverzió az adatmodellek között 	37
Hivatkozott irodalom 	38
3. Állományformátumok a digitális kartográfiában 	39
3.1. Raszteres formátumok 	39
3.1.1. TIFF (Tagged Image File Format) 	40
3.1.2. BMP 	42
3.1.3. PCX (Zsoft Paintbrush) 	42
3.1.4. GIF (Compuserve Graphic Interchange Format) 	43
3.1.5. JPG (Joint Photographics Experts Group) 	44
3.1.6. PNG (Portable Network Graphics) 	45
3.1.7. MAC Paint 	46
3.1.8. TGA (Truevision Targa) 	46
3.1.9. PHOTO CD (Eastman Kodak) 	46
3.1.10. FlashPix (FPX) 	46
3.2. Vektoros formátumok 	47
3.2.1. DXF (Autodesk Drawing Exchange Format), DWG 	47
3.2.2. HPGL (Hewlett-Packard Graphic Language), HPPCL (Hewlett-Packard Printer Control Language) 	48
3.3. Metafile formátumok 	49
3.3.1. CGM (Computer Graphics Metafile) 	50
3.3.2. WMF (Windows Metafile), EMF (Enhanced Metafile) 	50
3.3.3. Mac PICT 	50
3.3.4. Postscript 	51
3.3.5. Adobe Acrobat (PDF) 	51
3.4. Konverziós műveletek   51
Hivatkozott irodalom 	54
4. Postscript 	55
4.1. Az asztali kiadványszerkesztés (DTP) 	55
4.2. A Postscript lapleíró nyelv 	56
4.2.1. A Postscript állomány szerkezete 	57
4.2.2. Postscript 3 	60
4.3. AI (Adobe Illustrator) formátum 	62
Hivatkozott irodalom 	62
5. Bézier-görbék 	63
Hivatkozott irodalom 	66


II. Hardver és szoftver	67

6. Számítógépek 	69
6.1. A számítógépek fajtái 	69
6.1.1. Személyi számítógépek 	70
6.1.2. Munkaállomások 	72
Hivatkozott irodalom 	73
7. Adatbeviteli (input) eszközök 	75
7.1. Digitalizáló tábla 	75
7.2. Egér 	76
7.3. Szkenner 	77
7.3.1. Digitális kamerák 	78
7.4. Billentyűzet   79
Hivatkozott irodalom 	80
8. Kimeneti (output eszközök): monitor, nyomtató, levilágító 	81
8.1. Képernyők (monitorok) 	81
8.2. Nyomtatók 	84
8.2.1. Mátrixnyomtatók 	84
8.2.2. Tintasugaras nyomtatók 	86
8.2.3. Lézernyomtatók 	87
8.2.4. Különleges típusú színes nyomtatók 	88
8.2.5. Plotterek, rajzgépek 	89
8.2.6. Levilágítók 	90
8.3. Próbanyomat (proof) készítése 	91
Hivatkozott irodalom 	93
9. Szoftvertípusok a digitális kartográfiában 	95
9.1. Általános célú grafikus szoftverek 	95
9.2. Speciális térképészeti szoftverek 	99
9.3. CAD programok 	100
9.4. A GIS szoftverek térképészeti lehetőségei 	102
9.5. Az ideális kompromisszum 	104
Hivatkozott irodalom 	106


III. A digitális kartográfia térképészeti alapjai	107

10. A hagyományos és a digitális kartográfia alapvető jellegzetességei, különbségei  	109
10.1. Előkészítés (előkészítő szerkesztés) 	110
10.1.1. Adatbevitel (input) 	110
10.1.2. Térképek szkennelése 	112
10.1.3. Digitalizálás digitalizáló táblával 	112
10.1.4. Digitalizálás a képernyőn 	114
10.2. Térképtervezés 	114
10.3. Grafikai kivitelezés, a térkép kialakítása 	115
10.4. Nyomdai előkészítés 	116
10.5. Sokszorosítás, közzététel 	116
10.5.1. Ofszetnyomtatás 	118
10.5.1. Digitális nyomdatechnika 	118
Hivatkozott irodalom 	119
11. Írás, térkép, számítástechnika 	121
11.1. Tipográfiai alapismeretek, alapfogalmak 	122
11.2. Betűtípusok, betűfajták   123
11.2.1. Írásrendszerek, speciális karakterek 	124
11.2.2. Unicode 	126
11.2.3. A betűtípusok hagyományos csoportosítása  128
11.2.4. A betűtípusok rendszerező csoportosítása  135
11.2.5. Panose 	137
11.2.6. Postscript betűtípusok  140
11.3. A számítógépes betűtípus-állományok formátumai  141
11.3.1. Raszterfontok 	142
11.3.2. Vektorfontok 	143
11.3.3. Fontkonverzió, a két fontformátum összehasonlítása 	145
11.3.4. Mitől jó egy font? 	146
11.4. Fontbeágyazás 	147
11.5. Térképi megírások attribútumai 	148
Hivatkozott irodalom 	150
12. Színek a térképen és a számítógépes grafikában 	151
12.1. A szín fogalma 	151
12.2. Az emberi szem 	151
12.3. A fény, mint elektromágneses sugárzás 	152
12.4. A szín fizikai definiálása, mérése 	153
12.5. A fiziológiai színjellemzés: színmérés (színmetrika) 	154
12.6. Színrendszerek 	154
12.6.1. Nemzetközi Színmérő Rendszer 	155
12.6.2. Munsell-féle színrendszer, színatlasz (1915) 	156
12.6.3. Ostwald 	156
12.7. Színkeverés 	156
12.7.1. Additív (összeadó) színkeverés 	156
12.7.2. Szubtraktív (kivonó) színkeverés 	157
12.8. Színmodellek a számítógépes szoftverekben 	159
12.8.1. RGB 	159
12.8.2. HSL, HSB, HSI, HSV, HSI, HVC, TSD 	160
12.8.3. YIQ, YUV, YCbCr, YCC 	161
12.8.4. CMYK (cyan, magenta, yellow, black) 	161
12.8.5. Lab 	161
12.8.6. Direkt színek 	162
12.8.7. PMS (Pantone Matching System) 	164
12.8.8. Focoltone színrendszer 	164
12.8.9. Trumatch Colorfinder színmintarendszer 	164
12.9. Konverzió az egyes színmodellek között 	165
Hivatkozott irodalom 	165
13. Színrebontás 	167
13.1. Raszter (nyomdai rács) 	167
13.2. Frekvenciamodulált rács 	170
13.3. A levilágítás technológiája és a színrebontás hibalehetőségei 	170
Hivatkozott irodalom 	172
14. A térképkiadás néhány technikai problémája 	173
14.1. Nyomdai papírméretek 	173
14.2. Műszaki jelek   174
14.2.1. Illesztőjel 	175
14.2.2. Vágójel 	175
14.2.3. Hajtásjel 	175
14.3. A tényleges kiadással, publikálással kapcsolatos kérdések 	176
Hivatkozott irodalom 	176
15. A térkép tartalmi elemeinek elrendezése 	177
15.1. Térképelemek 	178
15.1.1. Fő térképelemek 	178
15.1.2. Járulékos térképelemek 	179
15.1.3. Elrendezéstípusok 	180
15.2. A térképi elemek elrendezésének meghatározói 	182
15.2.1. Funkcionalitás 	182
15.2.2. Korlátozások 	183
15.2.3. Esztétika 	183
15.2.4. Egyensúly 	184
Hivatkozott irodalom 	184


IV. Digitális térképek alkalmazása	185

16. Digitális térképek 	187
16.1. A GPS működési elve   187
16.2. Járműnavigációs rendszerek  189
16.3. Elektronikus atlaszok 	192
16.3.1. Elektronikus atlaszok Magyarországon 	195
Hivatkozott irodalom 	196
17. Digitális terepmodellek 	197
17.1. A domborzatábrázolás fejlődése 	197
17.2. Mire jó a digitális terepmodell? 	200
Hivatkozott irodalom 	204
18. Webkartográfia 	205
18.1. Az Internet és a web története 	205
18.2. Térképek a webre 	208
18.2.1. A térképek szerepe egy weboldalon 	208
18.2.2. Digitális térképek raszteres formátumban 	209
18.2.3. Vektoros térképek a weben, adatbázis alapú webtérképek 	211
Hivatkozott irodalom 	213
19. Virtuális valóság és térképészet 	215
19.1. VRML 	216
Hivatkozott irodalom 	217


V. Digitális kartográfia Magyarországon	219

20. A számítógépes térképészet hazai története 	221
20.1. Intézmények, korai térinformatika 	221
20.2. A privát kartográfia kezdete 	224
Hivatkozott irodalom 	227
21. Digitális térképek Magyarországon 	229
21.1. Topográfiai térképek 	229
21.1.1. Katonai topográfiai térképek 	230
21.1.2. Polgári topográfiai térképek 	232
21.2. Kataszteri térképek 	234
21.3. Egyéb digitális adatbázisok 	235
21.3.1. Alappontok adatbázisa 	235
21.3.2. Közigazgatási határok adatbázisa 	236
21.3.3. Földrajzinév-tár adatbázis 	237
21.3.4. Digitális domborzatmodell 	238
Hivatkozott irodalom 	238

Szakkifejezések magyarázata 	239
Tárgymutató 	241