3.3 A tájfutó térképek pontossága
A tájfutó térképek pontosságával szemben támasztott általános követelmény, hogy a versenyző a pálya teljesítése közben ne észlelhessen pontatlanságot a térképen. Egy tájfutó térkép helyzeti pontossága meg kell, hogy egyezzen a tájolóval és lépésszámlálással elérhető pontossággal, ami a gyakorlatban a távolság körülbelül 5%-os pontosságát jelenti szomszédos tereptárgyak esetében. Az abszolút magasságnak ezeken a térképeken igazából nincs jelentősége, bár tájékoztató jelleggel az utóbbi időben megjelentek abszolút magassági adatok is a térképeken (korábban ez hazánkban tilos volt). A szintvonalak abszolút magassági pontosságáról a fentebbiekben már volt szó. A versenyző számára a domborzat ábrázolásánál nagyon fontos az alak pontos megjelenítése is, mert a domborzat helyes, részletes és néha eltúlzott ábrázolása alapvető feltétele a gyors térképolvasásnak és tájékozódásnak. (Éppen a domborzat jobb olvashatósága miatt nyert teret a tájfutásban az ún. "negatív térkép", ahol az erdő színe fehér.)
A tájfutó térképeket hazánkban állami topográfiai térképek alapján, azok terepi javításával (helyesbítéssel) hozzák létre. Magyarországon, ahol viszonylag jó alapot nyújtanak az állami topográfiai térképek a legtöbb esetben nincs szükség ún. "fehér lapos" helyesbítésre, amikor a kiindulási alap az üres papír. A helyesbítéssel a térkép aktualizálódik, és egyúttal részletgazdagsága is nő: a topográfiai térképet kiegészítik olyan adatokkal, mint pl. futhatóság, kisebb tereptárgyak és domborzati idomok, amik a tájfutók szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, és elhagyják azokat az érdektelen információkat, mint pl. a betonutak szélessége és minősége, sziklafalak, tereplépcsők magassága stb. Az aktualitás és részletgazdagság az, ami miatt úgy érzem, hogy a topográfiai térképek között – ha éppen nem minden térkép között – a tájfutó térképek jelentik a csúcsot.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!