5.2.1. Fotogrammetria alkalmazása a topográfiában
A fotogrammetria a fényképekről történő pontos mérést jelenti. A fotogrammetria fontos részét képezi a modern topográfiai térképezésnek. Napjainkban minden terepi felmérés alapját légifotókból készített sztereofotogrammetriai kiértékelés adja.
A fotogrammetriának számos felhasználási területe van a térképészetben és a földmérésben - épületfelmérésben (a kamera inkább a földön helyezkedik el), régészetben - mindenhol ahol a hagyományos földi módszerek nehézkesek.
A fotogrammetria alkalmazását a tájfutótérkép készítésben a költségek és a rendelkezésre álló alaptérképek minősége határozza meg. Megfelelő minőségű tájfutótérkép a világon szinte bárhol készíthető (Magyarországon ez fokozottan igaz) a közönséges topográfiai térképek felhasználásával. Ha viszont nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű idő, akkor ugyanaz a térkép sokkal kevesebb terepmunkával készíthető el speciális fotogrammetriai kiértékelés felhasználásával, és a pontosság is jóval nagyobb lesz.
Természetesen vannak olyan körülmények, amik megakadályozzák a fotogrammetria használatát, mivel a kiértékelő csak azt tudja visszaadni, ami a fotókon látható (idős zárt fenyőerdőkben, vagy nyári felvételeken lombhullató erdőkről nagyon kevés részlet látható (5-10 %).


Balra: jó minőségű fotóról készült részletgazdag kiértékelés, jobbra: lombos fotóról készült kiértékelés, az erdős területeken semmilyen részletet nem ábrázol.

Az alaptérkép kiválasztását (topográfiai térkép, légifotó-kiértékelés, ortofotó, fotótérkép, földmérési térkép vagy a felsoroltak kombinációja), mindig a körülmények határozzák meg. A főbb körülmények: a beszerezhető alapanyagok minősége és ára, valamint a rendelkezésre álló pénz mennyisége. Nemzetközi viszonylatban a légifotó kiértékelés használata az általános. Közép-európai vonatkozásban azonban a legritkább esetben kerül sor erre.
Csak két közeli példát vizsgáljunk:
Magyarországon nemzetközi viszonylatban jó topográfiai térképek és légifotók is beszerezhetőek, elérhető áron. Az anyagi eszközök csekélyek, ezért a klubok inkább a nagy mennyiségű terepmunkát választják, mivel ezt saját tagjaikkal gyakorlatilag társadalmi munkában el tudják végeztetni. Ezt a megoldást segíti elő az is, hogy a magyar terepek nemzetközi viszonylatban egyszerűek, de a végeredmény általában csak közepes minőségű (erősen generalizált alapanyag, amatőr munka). Magyarországon gyakorlatilag csak az anyagi eszközök hiánya miatt nem kerül sor légifotókiértékelés használatára.

Egészen más a helyzet Ausztriában, ahol jóval komolyabbak az anyagi lehetőségek, de a beszerezhető alapanyagok nagyon gyenge minőségűek. A beszerezhető légifotók gyakorlatilag használhatatlanok sztereofotogrammetriai kiértékelés készítéséhez, mivel nagyon nagy magasságból készülnek, és a növényzet jellege is nagyon korlátozza a felhasználhatóságukat (zárt fenyőerdők). A legnagyobb méretarányú térkép gyakorlatilag az 1:50 000 mivel az 1:25 000 csak az 1:50 000 egyszerű nagyítása. Itt az egyetlen használható anyag az 1:5 000 méretarányban beszerezhető ortofotó, de a domborzat alapját így is a 20 m-es alapszintközű topográfiai térkép képezi.

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!