Információgyűjtés
A földrajzi áttekintést olvasva talán látszik, milyen nehéz volt a területet lehatárolni. Azért gyűjtöttük az adatokat a történelmi Magyarország “ezeréves” határán belül, mert ennek a területnek a mai állapotára voltunk kíváncsiak, ezt szerettük volna ábrázolni a felhasznált eszközök segítségével. Ezért lett a határ a Kárpátok gerince, a Duna, majd a Dráva folyók vonala, nyugaton pedig az Alpok keleti nagytájhatára, végül újra a Duna zárja a kört a Morva folyóval a Fehér-Kárpátok gerincéig.
A Kárpát-medencében ránk magyarokra kivételesen fontos szerep hárul a régió társadalmi-, politikai-, természetiföldrajzi jellemzőinek kutatásában, hiszen ezek a kérdések minket közvetlenül érintenek. Az ötlet, hogy hozzunk létre egy adatbázist és egy erre épülő Földrajzi Információs Rendszert a Kárpát-medence városhálózatáról, kezdetben nagyszabásúnak indult. Jelentős mennyiségű, sokféle adatot és információt akartunk összegyűjteni hazánkról és a minket körülvevő országokról, különös tekintettel a népességi, nyelvi, vallási megoszlásra. Olyan információkat is próbáltunk beépíteni az adatbázisba, amelyeket nemcsak térképészek, földrajzosok, egyéb tudományágak szakemberei használhatnak, hanem az úgynevezett “utca embere is”. (Például a postai irányítószámok, távhívószámok.)
Ezek, mint az adatbázisban látható, nem teljesen sikerültek.
Ennek több oka is van:
- Magyarországon a határon túli területekre vonatkozó információkhoz hozzájutni nagyon nehéz. Természetesen léteznek intézmények, cégek, amelyek információk összegyűjtésére és kibocsátására vállalkoztak (például a Központi Statisztikai Hivatal), de mi itt csak csekély mennyiségű olyan adatot találtunk, amit fel tudtunk használni a dolgozatunkban.
- A vizsgált területünkön 8 ország fekszik (kettő teljes területével - Szlovákia és Magyarország; Románia közel a fele területével; ezeken kívül még Jugoszlávia, Horvátország, Ausztria és Szlovénia), ez nagyon megnehezítette az adatgyűjtést. Ez azt jelenti, hogy 8 ország népszámlálási, vallási, etnikai, nyelvi, stb. adataihoz kellett hozzájutnunk, amit nem tudtunk teljesíteni minden esetben. (Az adott országok nagykövetségein, konzulátusain egyáltalán nem vagy csak csekély mértékű segítséget kaptunk.)
- Mint ahogy fent említettük leginkább a térség városainak etnikai megoszlása érdekelt bennünket legjobban. Ennél a kérdésnél sok segítséget kaptunk a KSH-tól, de főleg Magyarországra vonatkozóan. A szomszédos országok városainak etnikai adataihoz nem tudtunk hozzájutni, bár maradt egy ilyen jellegű mező az adatbázisban, de csak felsorolás jellegű. (Jugoszláviában, Horvátországban, Szlovéniában a Balkáni-háború miatt majdnem lehetetlen friss adatokhoz jutni; Ukrajna annyira fiatal ország, hogy nincsenek még új nyilvántartásaik; Romániában a legutóbbi népszámlálás eredményei kétesek; Ausztriában nem készítenek etnikai statisztikákat, stb.)
- Nagy nehézséget jelentett a közhasznú információk beszerzése is. Úgy gondoltuk, hogy a Magyar Postán megtaláljuk a szomszédos országok városainak postai irányítószámainak jegyzékét és távhívószámainak listáját. Sajnos nem így történt. Kénytelenek voltunk cégmutatókból , vagy hazalátogató határontúli magyar barátainktól beszerezni ezeket.
- Mivel hivatalos helyekről nem sikerült adatokhoz jutnunk, így olyan embereket kerestünk fel személyesen vagy írásban, akik a Kárpát-medence kisebb régióival, illetve egyes országaival behatóbban foglalkoznak. Így Erdélyből Vofkori László, Szlovákiából Püspöki Nagy Péter és Tolmács László, Magyarországról Hajdú-Moharos József adataira tudtunk támaszkodni, de voltak olyanok, akikkel még a kapcsolatot sem tudtuk felvenni.
- És végül, de nem utolsó sorban tapasztalatlanságunk is gátolta az eredményesebb adatgyűjtést, mivel nem tudtuk , hogy kihez forduljunk a felmerülő problémáinkkal.
Végül úgy gondoltuk, fontosabb, hogy a rendszerünk kellőképpen “feltöltött” legyen, ezért ezeket elhalasztottuk későbbre, és elérhetőbb adatok után néztünk.
A térkép elkészítése az adatgyűjtés problémáihoz képest, egyszerűnek tűnt. De természetesen ennek megoldása is nehéz feladatnak bizonyult. Az elsődleges oka az, hogy egy olyan programmal (ARC/INFO, ArcView) kívántuk megvalósítani, amit alig ismertünk. A térkép készítésével egyidőben tanultuk mi is a program kezelését. A részfolyamatokat különböző szoftverek segítségével (CorelDRAW, AutoCad) készítettük el, de az egészet az ARC/INFO fogta össze, és végül is itt hoztuk létre a Földrajzi Információs Rendszerünket.
Az adatgyűjtésnél kell megemlíteni a térképi alap származását is. A Hadtörténeti Intézet Térképtára bocsátotta rendelkezésünkre a Varsói Szerződés országainak együttműködésként elkészített 1:500 000 méretarányú, Gauss-Krüger vetületi rendszerű térképsorozatot. Az ábrázolt területet 12 szelvény fedi le, ezeket kellett nekünk bedigitalizálni.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!