Mindannyian jól ismerjük a hagyományos kartográfia által már régen meghatározott térképdefiníciót:
"A térkép - a Föld, vagy más égítest felszínének, vagy a felszínén lévő természeti és társadalmi jellegű objektumok, jelenségek, vagy folyamatok méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó ábrázolása a síkban. A felszín elemeit a térkép ortogonális vetítéssel alaprajzszerűen vagy egyezményes jelekkel ábrázolja.¹⁰"
Kétségtelen, hogy a digitális térkép is megfelel ennek a definíciónak, de a hagyományos térképek még mindig egy jelenleg leküzdhetetlen előnyt élveznek a digitális kartográfiával szemben: az információ közvetlenebb módon elérhető a felhasználó számára; vagyis a digitális térképeken tárolt információkhoz csak egy másik eszköz segítségével (számítógép, nyomtató) juthatunk el. Egy nyomtatott térképet csak ki kell nyitni ahhoz, hogy a kívánt információra keresni tudjunk, míg a digitális hordozón lévő térképi adatokat csak még egy közbenső eszközzel, a számítógéppel és megfelelő programokkal tudjuk elérni.
Vajon a digitális kartográfia, a számítástechnika rohamos fejlődésével képes lesz-e legyőzni ezt az akadályt, közvetlenebb módon eljuttatni az információt a felhasználóhoz. Reméljük, ez a kérdés a közeli jövőben megfelelő választ talál.
Az úgynevezett hagyományos eljárás is sok digitális fázist tartalmazhat: a geodéziai felméréstől számolástól kezdve a számítógépes rajzig. Ezért digitális kartográfia fogalma alatt jelenleg egy olyan átfogó koncepciót kell értenünk, amely átfogja a térképkészítés teljes folyamatát.
A digitális kartográfia - tudományos szinten - ma a világon mindenütt elsősorban valamilyen térinformatikai alkalmazást jelent. A számítógéppel segített kartográfiát - mint ahogy a hagyományos térképkészítési folyamatot teljes egészében helyettesíteni képes eljárás - tudományosan alig alapozták meg és jórészt mint üzleti jellegű alkalmazásra tekintenek a módszerre.

A digitális kartográfia megalapozásakor négy alapvető feladat megoldását kell szem előtt tartani¹¹:

• terminológia kidolgozása: egységes szaknyelv megalkotása, alapfogalmak, szakkifejezések tisztázása
• adatformátum kidolgozása: mivel a digitális adatok bevitele igen munkaigényes és hosszadalmas művelet, ezért a hatékony információcsere megvalósításához többcélúan felhasználható adatformátum szükséges.
• adatminőségi követelmények kidolgozása
• más szakterületekkel való kompatibilitás kimunkálása: elsősorban a távérzékelési, fotogrammetriai, földmérési adatokkal, valamint a képfeldolgozás és a számítógépes grafika adatformátumaival.

• lassul a topográfiai felújítások üteme, míg a felfrissítendő térképek száma ezzel ellentétben nő;
• növekszik az általános speciális térképigény;
• alapvető jelentőségű a számítástechnika fejlődési trendje, azaz a hardverek és szoftverek teljesítőképességének gyors növekedése és egyre könnyebb hozzáférhetősége;
• a különféle platformok (PC, munkaállomás, MacIntosh) közötti átjárhatóság egyszerűsödése;

12 Jesús Reyes: 1997

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!