A Duna és mellékvizei
A Kárpát-medence mint vízrajzi egység a Dévény és Orsova között a Dunába ömlő folyók vízgyűjtőinek összege. A Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység közötti vizeket a Duna gyűjti össze, amely az Aldunai-szorosban - az Erdélyből kifelé folyó Zsíl és Olt kivételével - a Kárpát-medence valamennyi folyóját magába fogadva lép ki a Román-alföldre. A Duna és mellékvizei a Kárpát-Pannon-térség fő belső tengelyeit alkotják.
A Duna leghosszabb mellékfolyója a Tisza, amely a Máramarosi-havasokban, a Fekete- és a Fehér-Tisza egyesüléséből keletkezik. A Huszti-kaputól Titelig végigkanyarog az Alföldön. Vízgyűjtője a Kárpát-medence keleti felét foglalja magában: Magyarország keleti részét, Kelet-Szlovákiát, Kárpátalját, Erdély nagy részét és a Vajdaság egy részét.
A Dráva a Déli- és Keleti-Alpok, illetve a Kárpát-medence délnyugati részének jelentős folyója: olasz, osztrák, szlovén, horvát és magyar területről táplálkozik. A Dráva felső folyásán vízerőműrendszer létesült, magyar-horvát szakasza azonban még érintetlen, éppen ezért létesítettek itt közös magyar-horvát Duna-Dráva Nemzeti Parkot.
A Száva a Kárpátok térségének déli határa, míg a Duna, a Tisza és a Dráva tengelyfolyók, a térségen belüli kapcsolatokat segítik, addíg a Száva inkább választó szerepet tölt be.
4bal.gif - 1.0 K 4fel.gif - 1.0 K 4jobb.gif - 1.0 K
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőoldalára!