Nagy Zoltán
Magyar topográfiai alaptérképművek
ELŐSZÓ
"Az emberi társadalom minden intézményének nélkülözhetetlenül szerves részét képezik a múltba nyúló gyökerei. Áll ez a tétel a tudományokra is, amelyek történelmük nélkül bénák és nemegyszer érthetetlenek volnának. A történelem nélküli tudomány gyökértelen, amely művelőinek sohasem adhat biztos alapot, sőt nagyon sok gyakorlati esetben - a fejlődés összefüggései kellő ismeretének hiányában - nem ad kellő szakértelmet sem." (Fodor Ferenc)
Az egyetemes magyar térképészet történetével már sokan foglalkoztak, a kezdetektől, Lázár deák és kortársai tevékenységétől kiindulva a XX. század elejéig bezárólag. Az első világháború utáni és napjainkig terjedő időszakról azonban - ami a szelvényezett topográfiai alaptérképműveket illeti - összefüggő áttekintés nem készült. Különösen vonatkozik ez a közelmúlt topográfiájának technológiájára, a topográfiai felmérések során alkalmazott felmérési módszerekre és eljárásokra. Ez a tény, valamint az, hogy 1951 óta gyakorló térképészként részt vettem több topográfiai alaptérképmű készítésében, indított a doktori értekezés megírására. Az 1920-1951 közötti időkről szóló rész megírásában csak kis számú forrásmunka és egynéhány, a térképezési munkákban részt vevő kolléga emlékezései segítettek. Az utolsó harminc év topográfiájáról már személyes benyomásaim, kortárs kollégáim tapasztalatai és a felmérési munkákat szabályozó műszaki utasításokban és intézkedésekben foglaltak ismerete birtokában adhattam számot. Az értekezés tartalmi felépítése:
- rövid történelmi visszapillantás;
- topográfiai térképezés a két világháború között;
- topográfiai térképezés a második világháború után;
ezen belül:
- térképfelújítás 1:25 000 méretarányban (1950-1952);
- újfelmérés 1:25 000 méretarányban (1953-1959);
- állami alaptérkép készítése 1:10 000 méretarányban (1952-1980);
- helyesbítés 1:50 000 méretarányban (1963-1967);
- topográfiai tervezéssel készült 1:25 000-es térképek helyesbítése (1968-tól);
- az állami alaptérképek felújítása (1975-től).
Az értekezésben csak alaptérkép-művekkel kívánok foglalkozni. Az alaptérképekből levezetett szerkesztett térképek nem tárgyai jelen munkámnak, azokat csak érintőlegesen említem meg az egyes alaptérkép-művekkel foglalkozó részek, illetve fejezetek végén.
Az egyes térképművek ismertetésének vázlata:
- a térképmű készítésének szükségessége;
- a térképmű geodéziai alapja, geodéziai előkészítés;
- a felmérés (felújítás, helyesbítés) alapja(-i);
- a felmérési (felújítási, helyesbítési) munkák technológiája;
- a terepmunkák ellenőrzése, a pontossági követelmények;
- a térképek szelvénybeosztása;
- összefoglaló a térképmű jellemzőiről (táblázatban).
A térképművek ismertetését az 1980. évvel, az 1:10 000 méretarányú állami alaptérképek elkészültével zárom.
Munkám megírásakor elsősorban az 1974-ben megjelent Kartográfiai Értelmező Szótárban található kifejezések használatára szorítkoztam. Használtam, illetve használni szerettem volna az 1981-ben megjelent Hatnyelvű Geodéziai Szakszótár IV., a topográfiai terminológiákat összesítő kötetét is, de ezt sok esetben lehetetlenné tette a szakszavakhoz kapcsolódó magyarázatok pontatlansága, ellentmondásossága, a szakszavak téves értelmezése és nem egy esetben a szakszó helytelen megválasztása is. Az értekezés végén külön jegyzetben adok számot arról, hogy esetenként miért tértem el az említett szakszótár kifejezéseitől, illetve mennyiben nem értek egyet az ott leírt értelmezéssel, magyarázattal (az értekezés szövegében zárójelbe tett arab számmal utalok megjegyzéseimre).
Esetenkint, elsősorban az I. és II. részben, ragaszkodnom kellett az értekezésben használt kifejezésekhez, mert ezáltal sikerült megőrizni egyrészt a térképművek készítése korának valós nyelvezetét, másrészt a kifejezések egyértelmű jelentését. (Ez alól csak a "felvétel-felmérés" kifejezés kivétel, ennek indokát az első katonai felmérés ismertetésének legelején írom le).
Előfordul az is, hogy a használt kifejezés azért pontatlan, mert a használt helyen így vált az közismertté. Például a katonai térképművek megkülönböztetése érdekében különböző jelzőket használtak. Az 1:25 000 méretarányban "helyesbítettnek" (1949);"újfelmérésűnek" (1953); "újnak" (1968) és "felújítottnak" (1982) nevezték őket.
Az értekezéshez kiegészítésként mellékelem:
- az 1919 óta készített alap- és levezetett térképművek táblázatban összesített jellemző adatait;
- a térképek szelvényezését bemutató és összehasonlító áttekintő lapokat;
- három területrészről, az alaptérképművek nyomatairól készített színes fényképmásolatokat.
Végezetül - de nem utolsó sorban - köszönetet mondok a dolgozat megírásának lehetőségéért, az ahhoz adott szakmai és kivitelezési segítségért, a hasznos tanácsokért és az objektív bírálatokért, véleményekért:
- Dr. Stegena Lajos egyetemi tanárnak, az ELTE Térképtudományi tanszék vezetőjének;
- Dr. Klinghammer Istvánnak, az ELTE Térképtudományi tanszék docensének, a TTK dékánhelyettesének;
- Dr. Halmai Róbert ezredesnek, az MN Térképészeti Intézet parancsnokának;
- Dr. Strenk Tamásnak, az ELTE Térképtudományi tanszék adjunktusának;
- az MN Hadtörténeti Intézet Térképtár alosztály munkatársainak;
- az MN Térképészeti Intézet mindazon dolgozóinak, akik az értekezés kivitelezésében résztvettek.