Bár a térképek, illetve térképszerű ábrázolások társadalmi szüksége már az emberiség
korai történetében, feltehetőleg még az írás elterjedése előtt felmerült, mégis a
térképészet csak századunkban vált önálló tudományággá.
Létrejötte tehát igen hosszadalmas volt. Kialakulásának kutatása már ezért is kitüntető
érdeklődésre tarthat számot a tudományágak keletkezésének összehasonlító vizsgálata
szempontjából.
A térképtudomány, a kartográfia kialakulása még más különös vonásokat is mutat. Ezek
egyrészt a gyakorlati és tudományos tevékenység között fennálló és szakmailag jellegzetes
kapcsolatokból következnek, minthogy e két tevékenységi ág együtt alakítja ki a
térképészet egységét; másrészt alapvető vonása az egész kartográfiának a tuidományok
összességéhez való viszonya és ennek a viszonynak a történeti alakulása.
A térképkészítés mint tudományos tevékenység először a prediszciplináris tudomány
eleme volt. Ezt az időszakot olyan, zömében természettudományi irányulság követte,
amelyben a térképszerkesztés az alkalmazott matematika egyik ágaként fejlődött. A
kartográfiának a földrajz és geodézia határterületeként való kifejlődésével olyan részei
alakultak ki, amelyek a műszaki, illetve hadtudományokhoz tartoztak. A térképészet
természettudományos orientációja új formát nyert a tematikus térképek megjelenésével.
Ezen a módon kapcsolatba került egy egész sor olyan természettudományos
diszciplinával, amelynek már a megszületésénél szerepet játszott, például a geológiával, a
meteorolóiával, az oceanográfiával. Emellett a térképészet a gazdasági és történeti
kartográfia alakjában a társadalomtudományok részterületeként is kifejlődött.
A három részre tagolódó könyv fejezetcímei: