| i.e. IX-VIII. század | Első írásbeli utalások felmérésre, térképre az ószövetségben, Homérosz Iliászában. |
| i.e. VI. század első fele | Anaximandrosz elkészíti az oikumené (a lakott Föld) első térképét. |
| i.e. VI. század vége | Hekataiosz oikumené-térképe. |
| i.e. V. század eleje | Püthagoűrasz tanítványa, Parmenidesz kihangsúlyozza a Föld gömbalakját, megjelenik a klímazónák gondolata. |
| i.e. V. század közepe | Hérodotosz kritizálja a kör alakú térképeket. |
| i.e. IV. század első fele | Eudoxosz csillagglóbusza; Ephorusz négyszögletű térképet készít. |
| i.e. IV. század második fele | Arisztotelész kritizálja a körtérképeket, az oikumené alakját trapézformájú gömbövszeletnek tekinti. |
| i.e. IV. század vége, III. század eleje | Dikaiarkhosz oikumené-térképén megrajzolja a diafragmát, a derékszögű koordináta-rendszer alapját;
Publius Vegetius rámutat a terepismeret szükségességére hadászati szempontból. |
| i.e. III. század második fele | Eratoszthenész meghatározza a Föld kerületét, térképtörténetet ír, az oikumenét erősen generalizált formában szfragidákra tagolja, amivel a fokhálózat ősi formáját megalkotja. |
| i.e. 150 körül | Krátész földgömböt készít. |
| i.e. II. század közepe | Hipparkhosz feltehetőleg olyan vetületet alkot az oikumené ábrázolására, amelyben a meridiánok "egymás felé hajló" egyenesek. Valószínűleg ő vezeti be földi ábrázolásoknál a fokhálózatot. Megjelenik a gömbi koordináta-rendszer síkbafejtésének gondolata. |
| i.e. I. század első fele | Geminusz leírja a gömbi koordináta-rendszert éggömbre vonatkozólag; Poszeidoniosz meghatározza a Föld kerületét. |
| i.e. I. század második fele | Marcus Vespasianus Agrippa beszámol a Római Birodalom feltérképezéséről. |
| i.e. 7 körül | Sztrabón "Geográphiká"-jában a térképek történetével is foglalkozik. |
| 60 körül | Héron földméréstani könyvet ír. |
| 100 körül | a türoszi Marinosz tanulmányt ír a térképkészítésről, rendszeresebb beosztást ad a fokhálózatnak. |
| II. század közepe | Ptolemaiosz megírja "Geográfiá"-ját, amely a térképkészítést tárgyalja. Új vetületeket szerkeszt a hasonlósági elv alapján, ezzel kialakul a vetülettan. |
| X. század vége | Gerbert apát "Geometriá"-ja. |
| XI. század első fele | al-Biruni tanulmányt ír a földgömb- és csillagtérkép-készítésről. |
| 1264 | Roger Bacon új típusú vetületet alkot az ismert világ ábrázolására. |
| XV. század első fele | Ptolemaiosz "Geográfiá"-ját latinra fordítják, és a "Kozmográfia" címet kapja. |
| 1475 | Ptolemaiosz "Kozmográfiá"-ja megjelenik nyomtatásban. |
| XV. század második fele | Itáliai művészek (Leon Battista Alberti, Pierro della Francesca, Leonardo da Vinci) tanulmányai a festészetről, amelyek a térképi ábrázolást is érintik. |
| 1498 | Lossai Péter "Jegyzetei és Ábrái" a földmérésről. |
| 1512 | Johannes Stöffler földméréstani tankönyve. |
| 1522 | Jacob Köbel földméréstani tankönyve. |
| 1524 | Peter Apian "Kozmográfiá"-ja. |
| 1525 | Albrecht Dürer geometriai tankönyve, amelyben a glóbuszkészítést is érinti. |
| 1528 | Sebastian Münster térképezési módszert ír le. |
| 1533 | Reinerus Gemma-Frisius megadja a háromszögelés első formáját. |
| 1541 | Georg Joachim Rheticus összefoglalja a térképezési módszereket. |
| 1551 | Martin Cortés leírja a portolántérképek szerkesztési módját. |
| 1563 | Püchler Kristóf "Geometria practica"-ja. |
| 1566 | Sebastian Schmidt "Chorographia et Topographia" című művében összefoglalja a térképezési módszereket;
Tilemann Stella felvázolja Németország térképezésének tervét. |
| 1575 | Jean de Merliers földmérési könyve. |
| 1580 | Conrat von Ulm "Geodesia"-ja. |
| 1598 | Paul Pfinzing 1590-ben megírt "Methodus geometria"-ja megjelenik. Ez a topográfiai térképezés első összefoglaló szakkönyve. |
| 1607 | Leonhard Zubler leírja a felmérési műszereket, köztük a mérőasztalt. |
| 1616 | Aaron Rathboorne munkája a földmérésről és a felmérésről. |
| 1618 | Daniel Schwenter megadja Johann Praetorius mérőasztalának részletes leírását. |
| 1629 | Wilhelm Schickard leírja a háromszögelés modernebb változatának alkalmazását a térképfelvételre. |
| 1650 | Bernhard Varenius "Geographia generalis"-a megjelenik;
Sébastien le Preste de Vauban elrendeli a francia erődítmények modelljeinek elkészítését, az erődítménytérképeken szabványosításra törekszik. |
| 1652 | Wendelin Schildknecht kritizálja a domborzat ábrázolását. |
| 1659 | Pierre Duval könyve a földgömb- és térképhasználatról. |
| 1662 | A Royal Society megalapítása. |
| 1666 | A Párizsi Akadémia megalapítása. |
| 1679 | Douaiban (Franciaország) tüzériskola alakul, ahol már valószínűleg megindul a hadmérnökképzés is. |
| 1687 | Henri Gautier erődítéstani munkájában ír a térképrajzolásról is. |
| 1688 | Franciaországban létrejön a hadmérnöki kar; a Dépot de la Guerre-nél haditérképtár létesül; John Lova "Geodisia"-ja. |
| 1692 | Drezdában Tisztképző Akadémia alapul. |
| 1693 | Jacques Ozonam térképészeti könyve. |
| 1701 | John Smith útmutatása a térképfestészethez. |
| 1711 | Hadmérnöki Iskola (a későbbi Katonai Mérnökakadémia) alapul Bécsben; Caspar Gotschling térképtörténeti munkája. |
| 1713 | Johann Gottfried Gregorii térképtörténeti munkája. |
| 1717 | Megalakul a Drawing Room in the Tower of London; John Green könyve a térkép- és földgömbkészítésről. |
| 1721 | Bouchette erődítéstani munkája a térképi ábrázolás szabályaival is foglakozik. |
| 1724 | Eberhard David Hauber térképtörténeti munkája. |
| 1725 | Henry Wilson útmutatása a térképfestészethez. |
| 1729 | Hadmérnöki Kar alakul Poroszországban. |
| 1730 | Hadmérnöki Kar alakul Szászországban. |
| 1732 | Mikoviny Sámuel "Epistolá"-ja. |
| 1734 | Abraham de Humbert felméréstani munkája. |
| 1736 | Christopher Packe tanulmányt nyújt be a Royal Societynek, amelyben javasolja a magassági számok felvitelét a térképre. |
| 1741 | Woolwichben megalapítják a Royal Military Academy-t. |
| 1743 | Drezdában Katonai Mérnökakadémiát alapítanak. |
| 1747 | Hadmérnöki kar alakul Ausztriában; az Ecola des Ponts et Chaussées megalapítása. |
| 1749 | Méziersben megalakul az École du Genie Militaire; Milet de Mureau javasolja a domborzatábrázolásnál a magassági számok feltüntetését. |
| 1751-1772 | A Francia Enciklopédia kiadása. |
| 1751 | Johann Jacob von Marinoni felméréstani munkája (egy további könyve erről a témáról 1755-ben jelenik meg). |
| 1757 | Georg Moritz Lowitz a göttingeni egyetemen meghirdeti előadását a térképrajzolás módszertanáról. |
| 1759 | Jeney Lajos Mihály tárgyalja a felderítési célból végzett vázlatszerű térképezést. |
| 1760 | Ugyancsak erről a témáról ír Joseph de Bourcet. |
| 1762 | Simon Le Fébvre felméréstani munkája. |
| 1763 | Dupain de Montesson igen elterjedt térképészeti könyve, a "Lart de lever les plans..." megjelenik. |
| 1764 | Nürnbergben megalakul a Kozmográfiai Társaság, amelynek feladata a kartográfia színvonalának emelése. |
| 1769 | Johann Gottlieb Tielke hadtudományi munkája, amely a kartográfiával is foglalkozik. |
| 1771 | Marcellin Ducarla-Bonifas benyújtja tanulmányát a szintvonalas ábrázolásról a Párizsi Akadémiának, amely 1782-ben jelenik meg. |
| 1775 | Johann Dietrich Carl Firscher könyvével megindul a katonai tereptan kialakulása. |
| 1777 | Johann Gottlob Imanuel Breitkopf publikációja a térképsokszorosításról. |
| 1778 | Johann Friedrich Keferstein térképészeti tankönyve. |
| 1780 | James Renell leírja forráskritikai módszerét; Richard Gough térképtörténeti munkája. |
| 1782 | Institutum Geometricum Budán a világon az első okleveles polgári mérnöki képzés. |
| 1783 | Ferdinánd Landerer kartográfiai tankönyve; Ludwig Müller "irányított" problémafelvetéssé alakítja át a csíkozásos domborzatábrázolás alapproblémáját;
Egy ismeretlen katonatiszt könyve a domborzatábrázolásról; César-Francois Cassini de Thury tanulmánya Franciaország topográfiai térképéről. |
| 1784 | Bettlack és Raue kartográfiai tankönyvei. |
| 1788 | Franz Karl Schleicher meghirdeti előadását a kartográfiáról a marburgi egyetemen; Friedrich Meinert azt fejtegeti, hogy lehet-e a kartográfiát egyetemen oktatni. |
| 1790 | Poroszországban mérnökgeográfus kar alakul. |
| 1791 | Jean-Louis Dupain Triel tanulmánya a szintvonalas domborzatábrázolásról - valóságos domborzat első szintvonalas térképe; Londonban megalakul az Ordnance Survey of Britain. |
| 1792 | Friedrich Gottlib Canzler kiadásában megjelenik az első kartográfiai folyóirat; Carl Friedrich Wiebeking könyve a topográfiai térképekről. |
| 1793-tól | Megjelenik Johann Georg Krünitz enciklopédiája. |
| 1794 | École Polytechnique megalapítása; Gottlob Böhme integrációs szemléletű kartográfiai tankönyve. |
| 1795 | École des Ingenieurs Géographes megalapítása. |
| 1798-tól | Megjelenik az "Allgemeine Geographische Ephemeriden" Franz Xaver von Zach kiadásában, melynek egyik célkitűzése a térképészet színvonalának emelése. |
| 1799 | Johann Georg Lehmann publikálja domborzatábrázolási elméletét. |
| 1801 | E. J. Humbert lejtőcsíkozási módszert publikál; Carl von Müffling radikális javaslata a lejtőcsíkozás megreformálására tarka színfületek alkalmazásával. |
| 1802 | Nicolas-Antoine Sanson, a Dépőt de la guerre főfelügyelője bizottságot hív össze, amely megtárgyalja a domborzatábrázolás problémáját; Binzer könyve a domborzatábrázolásról. |
| 1803 | A porosz Katonai Társaság megtárgyalja Lehmann elméletét. |
| 1804 | F. Schneider lejtőcsíkozási módszert publikál. |
| 1805 | F. Schienert lejtőcsíkozási módszert publikál, a lejtőkategóriák 5°-os beosztását ajánlja. |
| 1807 | Louis Puissant térképészeti szakkönyve. |
| 1808 | Johann Lauretius Julius von Gerstenbergk könyve a topográfiai kartográfiáról. |
| 1810 | Johann Christian Mayer szintvonalfelmérési módszert ír le. |
| 1811 | Ludwig Lyncker kartográfiai tankönyve. |
| 1812 | Johann Georg Lehmann könyve a topográfiai térképezésről; Angliában megalakul a School of Military Engineering. |
| 1814 | Katona Mihály tankönyve. |
| 1815 | Robert Dawson kéziratban maradt tanulmánya a British National Style-ről. |
| 1816 | Carl Decker térképészeti könyvében a Lehmann-féle csíkozást ajánlja. |
| 1817 | Franciaországban fellángol a vita a felső és a ferde megvilágításról. |
| 1818 | A porosz vezérkar elfogadja Lehmann módszerét. |
| 1820 | Lakos János lejtőcsíkozási módszert dolgoz ki. |
| 1821 | Müffling, a porosz vezérkar főnöke új csíkozási skála bevezetését rendeli el a topográfiai felmérésnél. |
| 1822 | Georg Wilhelm Horrer metakartográfiai jellegű fejtegetései; Francois-Nicolas Bénoit Haxo továbbfejleszti a lejtőcsíkozást. |
| 1823 | Georg Winkler trigonometrikus úton történő szintvonalfelvételi módszert ír le; Friedrich Wilhelm Spehr a szintvonalat önmagában is elegendőnek tartja a domborzat ábrázolására. |
| 1825 | Franz von Hauslab könyve a térképsokszorosításról; Udvardy Cserna János Gazdasági Földmérő című munkája. |
| 1826 | Johann Heinrich Thünen publikálja az első kartoidot. |
| 1827 | Guillame-Henri Dufour munkája a csíkozásról és az árnyékolásról. |
| 1829 | Megjelenik a "kartográfia" kifejezés. |
| 1839 | A bécsi Militärgeographisches Institut megalapítása. |
| 1843 | Utoljára jelenik meg Lehmann könyve a topográfiai kartográfiáról. |
| 1845-től | Megjelennek a Dufour-térkép első lapjai; Ernst Heinrich Michaelis könyve a magashegységek ábrázolásáról új szemléleti módot vezet be a német kartográfiai irodalomban. |
| 1852 | Franz Chauvin a szintvonal és árnyékolás kombinációját javasolja. Könyvéért magas porosz kitüntetést kap. |
| 1855 | Hermann von Schintling, a felső megvilágítás híve megadja, hogy hogyan kell a ferde megvilágítást matematikai alapokra helyezni. Tagadó formában először írja le a svájci reliefkartográfia alapelveit; August Petermann Gothában megindítja "Közleményeit". |
| 1856 | Gustav Jenzsch szintvonal-ábrázolási módszere. |
| 1859 | Wenzel Unschuld könyve a tematikus kartográfiáról. |
| 1863 | Franz von Hauslab tanulmánya a magassági színezésről. |
| 1866 | Emil von Sydow tanulmánya a kartográfia főbb problémáiról. |
| 1867/68 | Valentin von Streffleur rendszerezi a domborzatábrázolási módszereket. |
| 1869 | Tóth Ágoston összefoglalja a kartográfia ismereti rendszerét. |
| 1870 | Joseph Enthoffer kartográfiai tankönyve (USA). |
| 1872 | Novák Lajos tereptankönyve. |
| 1875 | Zsoldos Ferenc tereptankönyve. |
| 1879 | Xántus János: A föld- és térképkészítésről. |
| 1880 | Zák József: A térképrajzolás elemei. |
| 1884 | Karl Zöppritz a földrajzi és a katonai kartográfia egybefogását sürgeti. |
| 1885 | Ottomár Volkmer összefoglaló munkája a térképsokszorosításról. |
| 1890 | Fridolin Becker vitát indít a tudomány és művészet szerepéről a kartográfiában. |
| 1895 | Pauliny Jákob József publikálja domborzatábrázolási módszerét; Alekszej Andrejevics Tillo javasolja egy nemzetközi kartográfiai egyesület megalapítását. |
| 1898 | Karl Peucker Árnyékplasztika és színplasztika című könyve megnyitja az önálló kartográfiatudomány proklamációjának fázisát. |
| 1903-tól | Hermann Haack beszámol a kartográfiai irodalom fejlődéséről. |
| 1904 | Albrecht Penck tanulmánya a domborzatábrázolásról. |
| 1907/1908 | Viktor Wessely kartográfiai tankönyve. |
| 1908 | Hermann Haack kísérletet tesz egy kartográfiai folyóirat alapítására; Eckert és Otto Krümmel térképtani tankönyve földrajzhallgatóeredő |
| 1910 | Alfred Hettner tanulmánya a kartográfia általános jellegű problémáiról. |
| 1913 | Karl Peuckert kinevezik a bécsi Export-Akadémia kartográfiai docensének. |
| 1921 | Max Eckert "Térképtudomány" első kötete megjelenik. |
| 1922 | Svédországban "Globen" címmel kartográfiai folyóirat jelenik meg; megalakul a Magyar Állami Térképészet, amely 1938-ban a Magyar Honvéd Térképészeti Intézet nevet veszi fel. |
| 1923 | Megkezdődik Moszkvában a kartográfia felsőszintű oktatása; Lengyelországban kartográfiai folyóirat jelenik meg. |
| 1924 | Eduard Imhof tanulmánya a domborzatábrázolásról (Peucker színplasztikai elméletének kritikája); Hermann Haack tanulmánya Peucker és Ostwald Színelméletéről. |
| 1925 | Megjelenik Max Eckert "Térképtudomány"-ának második kötete. |
| 1928 | Moszkvában kutatóintézetet alapítanak a geodézia, fotogrammetria és a kartográfia számára. |
| 1929 | A moszkvai egyetem földrajzi fakultásán kartográfiai osztály létesül. |
| 1930 | A szentpétervári (leningrádi) egyetem földrajzi fakultásán kartográfiai osztály létesül; Magyarországon megjelenik a "Térképészeti Közlöny"; Bécsben megjelenik a "Kartographische Mitteilungen". |
| 1935 | Megjelenik az "Imago Mundi", térképtörténeti évkönyv. |
| 1937 | Lipcsében megalakul a Német Kartográfiai Társaság. |
| 1938 | Raisz Ervin "General Cartography" című könyve megjelenik; Raisz egy másik publikációban ismerteti fiziografikus domborzatábrázolási módszerét. |
| 1938 | Max Eckert posztumusz megjelent könyvében a térképtudomány következetesebb intézményesedését sürgeti; Nyikolaj Nyikolajevics Baranszkij "Gazdasági kartográfiá"-ja megjelenik; Tanaka Kitiro szintvonalmódosító kísérletének publikációja. |
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!