A térkép méretaránya 1:200 000.
A térképi alap a rendelkezésre álló legfrissebb katonai topográfiai térkép halványított nyomata dupla-szelvényes kiadásban (két kelet–nyugati irányban határos szelvény együttesen kinyomva).

A térkép tematikus tartalma rendkívül összetett. Egy adott terepszakasz járhatóságát a rajta történő mozgás, haladás lehetőségeinek összessége jelenti, mely függ:

• a terep minőségétől, fedettségétől és
• a terephasználótól, vagyis hogy az mivel küzdi le a terepet.

A járhatóság terepi összetevői sokfélék, de alapvetően két nagy csoportra bonthatók:

• természetes összetevők, úgy mint domborzat, talajok (kőzetek), növényzet, vízrajz, időjárás;
• mesterséges összetevők, úgy mint beépítettség, közlekedési hálózat sűrűsége és minősége, mesterséges akadályok.

A fentieknek megfelelően a térkép tematikus tartalma a következő:

• Talajok vonatkozásában (szürke felületi színezéssel)
  • Feltüntetésre kerülnek a különféle talajfajták (nem a nemzetközi genetikai osztályozást követve, hanem utalva a talaj szerkezetére).

• Domborzat vonatkozásában (barna vonalraszter, illetve jelek)
  • lejtősségi viszonyok, melynek kategóriái 0-10%, 10-25%, 25-50% és több mint 50%;
  • tereplépcsők, sziklafalak, melyek hossza legalább 2 km (a magasságuk megírásával);
  • gátak, töltések, melyek hossza legalább 2 km, magasságuk több mint 3 m és rézsümeredekségük meghaladja a 30o-ot;
  • járhatatlan kőmezők;
  • a csapatok rejtésére alkalmas barlangok.

• Felszíni vizek vonatkozásában (sötétkék színnel)
  • tavak partvonala, melyek térképi területe több, mint 1 cm2;
  • mocsarak, lápok területe;
  • vízfolyások akadályjellege;
  • vízfolyások egynemű szakaszainak jellemző adatai megírva a szakaszhatárok jelzésével (szélesség, mélység, folyási sebesség, fenék anyaga, part anyaga);
  • gázlók vagy előkészített átkelőhelyek;
  • hidrotechnikai létesítmények.

• Úthálózat vonatkozásában (piros színnel)
  • minden a térképi alapon feltüntetett legalább műút kategóriájú út kiemelésre kerül az útadatokkal, a műtárgyaikkal és azok legfontosabb műszaki paramétereivel együtt;
  • útszűkület, ahol az út járható szélessége kisebb, mint 5 m;
  • a 10%-osnál nagyobb meredekségű emelkedők;
  • a 20 m-nél kisebb sugarú útkanyarok a kanyarodási sugár megírásával.

• Növényzet vonatkozásában (zöld színű vonalraszter)
  • Kiemelésre kerülnek a nagyobb kiterjedésű (harcrendet megbontó) erdők, melyek térképi területe nagyobb 1 cm2-nél, a fák közötti átlagos távolság kisebb 5 m-nél és a fatörzsek átlagos vastagsága meghaladja a 0,2 m-t.

• Kereten kívüli információk
  • részletes jelmagyarázat az adott szelvényen előforduló jelzésekről;
  • az adott szelvényen előforduló talajfajták, jellemző RCI értékei száraz és nedves állapotra vonatkoztatva
  • (Az RCI angol rövidítése a talajmechanikából ismert redukált kúpos indexnek, mely dimenzió nélküli számként jellemző értékkel fejezi ki az adott talaj terhelhetőségét többszörös átgyúrás (pl. manőverező harcjármű által) után. A járhatóság egy adott talajon akkor lehetséges, ha RCI > VCI [(26) 3. old.].);
  • harcjárművenként az adott típusra jellemző járhatósági görbe a lejtő % és az RCI függvényében
  • (Az RCI > VCI összefüggés vízszintes felületre igaz, mely a valóságban ritkán teljesül, ezért a járhatóság szempontjából a lejtő módosító hatását figyelembe kell venni. A görbe lefutását kísérletileg lehet meghatározni. A görbe a függőleges tengelyt a járműre jellemző maximális lejtőmászás értékénél, a vízszintes tengelyt a járműre jellemző VCI értékénél fogja metszeni [(9) 43. old.].);
  • harcjármű típusonként az adott típusra jellemző akadálygörbék
  • (A függőleges tengelyen a lejtő %-t a vízszintes tengelyen a lehetséges akadálymagasságot tüntetjük fel. A koordinátarendszer görbesorokat tartalmaz, melynek értékei a jellemző RCI értékek. Adott harcjárműre vonatkoztatva ha ismerjük helyzetére jellemző lejtő % és RCI értéket, úgy a görbesorok segítségével leolvashatjuk azt az akadálymagasságot, mely megállítja a harcjárművet. A görbék a függőleges tengelyt az adott RCI-hez tartozó maximálisan leküzdhető lejtő % értékénél fogják metszeni, végpontjuk pedig az adott harcjármű által maximálisan leküzdhető magasságnál lesz. A görbék lefutását kísérletileg kell meghatározni [(9) 44. old.].);
  • a rendszeresített harcjárműveknek a terepjárás szempontjából legfontosabb adatai táblázatos formában: súly, VCI, fajlagos talajnyomás, méretek, lejtőmászóképesség, akadályleküzdő-képesség, árokáthidaló-képesség, fordulási sugár;
  • az adott szelvényen ábrázolt terület csapadéktérképe (melléktérképként) és néhány pontjának (egyenletes szórásban a szelvény területén) jellemző időjárási adatai (csapadék, napsütéses órák, ködös napok, fagyos napok) havi bontásban kartodiagramként feldolgozva.

A térkép alkalmas a fentebb leírt módszerek alkalmazásával a terep leküzdhetőségének jó hatásfokú becslésére, az egyes terepelemek akadályjellegének meghatározására. Segítségével kijelölhetők azon terepszakaszok, melyek nehezen leküzdhetők az ellenség által (amennyiben közelítőleg ismerjük az ellenséges harcjárművek várható típusát és ebből következőn műszaki paramétereiket). Ehhez figyelembe kell venni még az időjárási helyzetet, mely hatásának értékeléséhez is támpontot nyújt a térkép. Alkalmazható a térkép a hadműveleti tervezéshez szükséges terepértékelés végrehajtására a saját erők és az ellenséges erők szempontjából egyaránt (védelmi terepszakaszok, önálló védőkörletek kijelölése, megerősítő hadműveleti műszaki zárak kapcsolása a meglévő akadályokhoz, aknásítandó terepszakaszok, harckocsiakadályok kijelölése, stb.)