Az 1956-os forradalom eseményeinek 50. évfordulója megünnepléséhez közeledve feltűnő, hogy e témában milyen kevés térkép áll rendelkezésre a közművelődés és - ami még szomorúbb - az oktatás számára. Az elmúlt 50 évben nemcsak az emlékezet kopott meg, de megváltoztak a helyszínek nevei és maguk a helyszínek is (elég, ha csak a Széna tér környékére gondolunk, de néhány év múlva - a nemrég lebontott - Szabad Nép székház sem mond majd semmit). Nem véletlen, hogy a fiatalok, a tanulók, ha olvasnak, tanulnak, vagy csak hallanak egyes eseményekről, akkor - különösen igaz ez a vidéki, a határon kívül élő magyarok és a külföldiek esetében - azokat nem tudják topográfiailag elhelyezni és ez sajnos igaz a pedagógusok nagyobb részére is. A történelmi eseményeket időben és térben nehéz követni, megismerni, megtanulni, ezért célszerű azokat tematikus térképeken is ábrázolni. Sajnos jelenleg mindössze néhány eléggé vitatható térkép van forgalomban, és az érdeklődők pedig nem mindig szeretnek elmélyülni tudományos publikációkban, könyvekben, pedig ha olvasnak valamiről, akkor szeretnék tudni, hogy az hol és hogyan történt. Erre eddig nem volt lehetőségük. Természetesen a pedagógusok - különösen a fiatalabbak - sem tudtak felkészülni a tankönyvi anyagokból.
Az oktatásban és a szakirodalomban meglévő hiány valószínűsíti, hogy a célzott munka igen nagy érdeklődésre tarthat számot a köz- és felsőoktatás (határon túli magyarok körében is), valamint az oktatáson kívül a történésekre emlékezők, az azokat kutatók és a közművelődés (könyvtárak, közművelődési intézmények) körében, mivel az nem csak az "évfordulós" évben használható. Nem utolsó sorban, az atlasz nagyban hozzájárulhat hazánk közelmúlt történelmének megismertetéséhez a külföldi megemlékezéseken és segíti a hazánkba látogató külföldiek eligazodását is.
Egy ilyen tudományos - történet- és kartográfiatudományi - szempontból is fontos és új atlasz elkészítése jelentős időt, munka és anyagi ráfordítást vett igénybe. Éppen ezért a munka előkészítését már 2004-ben el kellett kezdeni. Valószínű, hogy professzionális szinten ilyen munka a későbbiekben - mint ahogyan napjainkig sem - sokáig nem készül.
A munkában az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, a Honvédelmi
Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az egyes szaklevéltárak,
térképtárak munkatársai, az egyetem hallgatói és doktoranduszai működtek közre.
Szerkesztők: Horváth Miklós hadtörténész szerkesztő, Márton Mátyás kartográfiai
vezető, Mosonyi László szerkesztő.
Az atlasz megjelenését az MTA Történettudományi Bizottsága támogatta.
Az atlaszhoz Göncz Árpád írt ajánlást.